2017. november 25. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> ÉLET EUrópában >> ÉLET EUrópában
Új topik indítása   Üzenet küldése
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 | 4 | 5 következő lap )
 melindalaczay  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-04-26 14:09   
2006-04-26 13:18, krimhylda:
-

nálam ez sosem jelentett problémát eddig, ugyanugy magyarul gondolkodom, magyarul káromkodom és a magyar borokat istenítem, Nem is tudom elképzelni, hogy valaki ne tudna magyar maradni bárhol is.

 
 krimhylda  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-04-26 13:18   
Hogy lehet az EU-ban élve megmaradni magyarnak, de teljesen beilleszkedni annak az országnak a mindennapjaiban, ahol történetesen élünk?
 
 ubuge  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-02-09 10:14   
2006-02-09 10:02, Híúz:
-

Ezek szerint az iskolai netezésnek is megvannak a maga veszélyei. Képzeld el, mit kérdezett volna, ha valamilyen oknál fogva Rotuma honlapja van megnyitva a gépeden.

 
 Híúz  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-02-09 10:02   
Az elöbb hozzám jött az új tanár, s megkérdezte, hogy magyarországi vagyok-e, mert látta, hogy a MON ki volt nyitva a számítógépemen. Mondtam, hogy magyar, de nem magyarországi, hanem erdélyi. Akkor meg erdélyröl kezdett kérdezösködni, ismert valakit ott, én ismerem-e véletlenül... vagy hallottam-e róla. Jó vicc. Legközelebb nekem is meg kellene kérdeznem egy ittenit, megállítom majd az utcán és megkérdezem, hogy itteni ismeröseimet ismeri-e, vagy hallot-e róluk. Mindenképpen vicces lesz
_________________
Zsóka

 
 magyaroklu  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-02-08 12:38   
Üdv mindenkit Luxemburgból!
 
 Zuloaga  módosítás |   válasz erre |   profil |  2006-02-05 12:16   
Tegnap farsangi jelmez vásárlására indultunk. Mivel elég nyűgös vásárló vagyok és nő létemre egyre nehezebben tűröm a boltokat, bevásárló centereket (öregszem? )... ez utóbbit kihagytuk ...
A mai újságban olvastam, hogy bombariadó volt pont ott, ahova nem mentünk ... és az egész hipermarketet ki kellett üríteni (cirka 12.000 embert...)
A bombariadót mindig komolyan kell venni ... Baszkföldön (jobban) is ...

http://www.elcorreodigital.com/vizcaya/pg060205/prensa/noticias/Portada_VIZ/200602/05/VIZ-ACT-325.html

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-12-08 00:59   
Ez is egyfajta élet Európában. Sajnos.

Az írás itt olvasható:
http://www.magyaronline.net/forum/viewtopic.php?topic=761&forum=26

 
 'Zsofia' not 'Sophie'  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-09 14:42   
Errol meg nem hallottam. A neonacizmus pedig bennem is utalatot kelt, pedig valoszinuleg jo par evvel fiatalabb vagyok. Ne aggodj, az ‘en generaciom’ szotaraban is negativkent szerepel a szo es ertelme. Ugyanugy mint a ‘terrorista’ szo. Ez idoben a sajto rongyosra hasznalja a szot, es ha az ertelme ennek sem valtozott, nem lennek olyan nyugodt, mikor Europaval kapcsolatban emlegetik.
 
 bobe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-09 11:25   
Azt hiszem ez egy jo vitalik lesz remelem még többen kapcsolodnak hozza hiszen tenyleg a sokoldalu tapasztalat teszi szinesse es okitova. Tehat kedves forumtagok tessek tollat(billentyuzetet ragadni).
Mas en peldaul arra figyeltem fel hogy megint divatba jott a Nacionalizmus nem a szo negativ ertelmeben bar nekem meg az en generaciomnak biztosan igy hangzik.

A politikusok es a kormanyzat itt Svedorszagban is hibat hibara halmozott ami a bevandorlokat illeti. Kulon lakonegyedekbe tömöritette "öket" es a medianak köszönhetöen olyan felelmetes kepet festettek ezekröl a negyedekröl hogy "becsuletes" ember fel odamenni. Mit csinalt a szocialis iroda, egybegyujtotte a bevandorlot az alkoholistaval meg a drogossal es kepzelhetitek mi lett belöle.
A lanyomnak epp a mult heten volt komoly konfliktusa szulokkel( tanarkent dolgozik)mivel az osztalyat elvitte a tarsadalomtudomany-tanarnö egy ilyen negyedbe interjukat kesziteni. A gyerekek kenyelmes meg kenyelmetlen kerdeseket tettek fel az ott lakoknak . Lett is ebböl ribillio, nehany szülö felhaborodott hogyan lehet az ö szep kis szökefeju szepen öltözött mobiltelefonos rolexoras csemetejet ilyen bünbarlangba vinni. A vicc az volt hogy a gyerekek elveztek es tanultak ebböl. Vajon attol a szülötöl aki igy reagal mit tanul a gyerek?
Tehat megint fejetöl buzlik az a bizonyos hal. Otthon szidtuk egyik nemzetiseg a masikat aztan összefogva szidtuk a romakat es mi volt jo ebböl ? Rengeteg gyulölet volt bennunk . Itt most uj predakat keresunk . Itt kit szapuljunk ?Termeszetesen azt aki kulturanktol tavol all.
Mint Ubuge is peldakent irta lennebb nekunk Kossuth nemzeti hös a romanoknak terrorista( ez a szo is divat lett)

 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-09 11:18   
ZSOFIA, NOT SOPHIA UZENETE:

-

2005-11-08 20:02, espa:
-
Kedves espa!

Igazabol ugy latom, hogy otthon meg sokan ugy gondoljak, hogy az Angolok tisztelet tudo, tea ivo bekes emberkek, akiknek rosszacska vicceik vannak, de maguk kozt jokat nevetnek rajtuk. Na jo, az utobbi igaz, de az elso kettot csak az idosebb generaciora tudom mondani. Az egyik legviccesebb latvany, (szomoru) a mult heten lattam, egy ilyen kis nagymamat, aki a haboru alatt valoszinuleg ki tette a lelket az orszagert, ott vasarolgat a lanyaval meg az unokajval: a lanya egy 'chav' (itteni uj kultura, a fiatalokra jellemzo, de ez a no kb 40 korul lehetett, ami meg viccesebbe tette a helyzetet)
az online szotar ezt mondja
Main Entry: chav
Part of Speech: noun (fonev)
Definition: the lower class; uneducated and ignorant people (alsobb osztalyu-??-muveletlen, tudatlan emberek)
Etymology: perh. Romany chav child
Usage: derogatory slang

Az oxford szotar jobb magyarazatot ad; szoval ez egy fajta kultura itt, a lanya,a nenike unokaja pedig egy 'felver' (sajnalom magyarul nem tudok erre jobb szot) buta kislany, aki eppen egy barbie rozsaszin tigris mintas koromvago olloert konyorgott.
HOGYAN JUTHATOTT IDE AZ ORSZAG???
(a tovabbi politizalasaimat az Europa forumba fogom irni, most mar tenyleg, mert igazan nem akarom itt 'felbolygatni' a rendet) hogy egy picit megis kotodjek a topichoz: Magyarok, ne Amerikalizalodjatok!

 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-09 11:17   
ZSOFIA, NOT SOPHIE UZENETE:
(ELOZMENY ITT: http://www.magyaronline.net/forum/viewtopic.php?topic=158&forum=75&423 )


2005-11-08 21:16, seci:
-
http://www.danielpipes.org/article/3113
Ha tudsz angolul,vagy franciaul erdemesnek tartanem, hogy ezt olvasd el.
Tovabbi velemenyeidet varom az Europaban.
Picit lejebb a bobe odabigyesztett egy linket. (En is azt hasznalom, hogy ide oda ugraljak a forumok kozott)

 
 'Zsofia' not 'Sophie'  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-09 11:12   
2005-11-09 10:31, poe:
-
A borszin es vallas igazabol nalam soha se volt targy.
Egy kultura el erozioja egy masik dolog.
A kultura lehet fejlettebb, fejletlenebb, de figyelembe kell venni, hogy ev- szazadok, ezredek munkajat rombolhatja le, foleg mivel a mai vilagban a tudomany, informatika segitsegevel minden NAGYON gyorsan tortenik. Ezt nem tartom helyesnek.
Az, hogy hullamokban jonnek be az emberek Europaba, hozzak a kulturajukat, es nem csak hogy nem hajlandok beilleszkedni, de torekednek, hogy egyutt maradjanak, ne integraljanak, a keruleteikben a 'sajat embereiket' tegyek a fobb poziciokba, az mar gyarmatositas.

Itt a mellettunk levo keruletben par honappal ezelott volt a polgar mesteri valasztas. Egy muszulman es egy masik hitu jelolt nagyon nepszeru volt, de vegul egy picivel tobb szavazatot kapott a nem muzulman.
Az egyik altalanos Iskola szervezett egy rendezvenyt az unneplesre. Valaki betelefonalt, hogy bombat helyeztek az Iskolaba, ezert lefujtak az unnepseget. Hogy ez egy extrem szervezet volt, vagy csak egy csalodott szavazo, nem tudom. Nem is tudom melyik rosszabb, de azert ez is mond valamit a mai helyzetrol.

 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-09 10:31   
Kedves Zsófia

Nem vagy egyedül a tapasztalataiddal, de tudnod kell, hogy minden országban mások a törvények, a szokások, és ez alapján nyilatkoznak a polgárai. Én szintén egy régi gyarmatosító országban, Hollandiában élek, egy olyan lakónegyedben, ahol már lassan kisebbségnek számítok mind vallás mind bőrszín tekintetében. Naponta szembesülök a multikulti előnyeivel és hátrányaival. Hollandiát éppúgy mint Angliát elítélik a gyarmatai miatt és úgy gondolják, a legkevesebb, amit megtehet, hogy befogad minden errejárót. Ezt nevezik kollektív bűnösségnek. Ennek köszönhető, hogy lassan ki lehet tenni a "megtelt" táblát az országra, mert 16 millió lakos szorult össze ezen a kis földdarabon.
_________________
poe

 
 'Zsofia' not 'Sophie'  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-09 10:06   
2005-11-08 17:15, bobe:
-
Kedves bobe

Igen,en is eleg erdekfeszitonek tartom a temat. Sajnos itt cask egy Magyar ‘hely’ rol tudok, valahol egy falu mellett azt hiszem Gerald (vagy Jerald?) town. Csak nevrol ismerem. Szoktat lenni Magyar estek, viszont klubbokrol nem tudok. Velemenyem szerint az sok, hogy Magyarul kelljen kufoldon predikalni, vagy temetkezni, de mint mondtam, ez maganvelemeny. A vallas az egy dolog, Isten se nemetul sem magyarul nem beszel, de azt is mondhatnam, hogy mindket nyelven. A lenyeg az, hogy szerintem a nyelv mindegy a vallasban.
Probalok nem altalanositani, mint mondtam, nekem is van sok muzulman ismerosom, aki egyaltalan nem ‘radikalis’ a tobbseg valoszinuleg itt nem is az.
(es) Igen, az Europaiak azert integralnak jobban, mert Keresztenyek, es a demokracia meg a ‘rendszer’ mar regebb ota megalpozodott itt.
Az utca nevekhez meg annyit szeretnek hozzafuzni, hogy ez cask egy pelda volt. Vannak picit extremebb peladk, mint pl. mikor egy crematoriumrol levettek a keresztet, mert nem volt eleg multi kulturalis. Ezt ismet az az emlitett ‘kisebbseg’ tartotta fontosnak. Ha pedig megis cask az utca neveket vesszuk, igaz, a zsortolodes elmulik, az utcak neve megmarad. Talan ennek igy kell lennie. Talan ismet csak egy ‘nagyhatalom’ ami tulsagosan elpuhult, elkenyelmesedett bukik el, es mint a tortenelemben mindig; az ehesek nyernek.
Sajnalom, hogy mindig ugyanazt a kisebbseget emlegetem, de valamilyen okon fogva majdnem hogy csak oket tudom peldakeppen felhozni. Merem remelni, hogy meg tudjuk osztani a velemenyunket ebben a szereny kis forumban, anelkul, hogy esetleg egy ‘Fatwa’ (death row) kerulne ram < : )

 
 ubuge  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-09 09:21   
2005-11-08 17:15, bobe:
-

Nem kifejezetten EUrópa, de arra rugdossák: említetted az utcanév-változtatásokat, Vásárhelyen a közelmúltban határozatot fogadtak el a Călăraşilor (Lovasság) utca nevének (vissza)változtatásáról Kossuth utcára. Az utca nevét valamikor az átkosban változtatták meg legutoljára, annyira nem rég, hogy még én is emlékszem Kossuth-utca voltára, s a köznapi beszédben ma is ezt használja majd' mindenki.
Íme egy részlet a békés együttélés jegyében született újságcikkből, amely a témát tárgyalja (megjelent 2005 október 20.-án, aki tud románul, az eredetit itt olvashatja):

Városi tanácsos urak, mi, a választók azért küldtük önöket a Városi Tanácsba, hogy megvédják az Ország törvényeit és a marosvásárhelyiek érdekeit, és beiktatásukkor megesküdtek: „Esküszöm, hogy tiszteletben tartom az ország Alkotmányát és törvényeit, és hogy mindent megteszek, jóhiszeműen és lehetőségeimhez mérten Marosvásárhely város lakóinak érdekében…”
Milyen érdek, tanácsos urak? Erkölcsös dolog-e napirendre hozni a 157 évvel ezelőtti gyilkosságokat és hadiállapotot, amelyeket Kossuth, a nemzetközi első számú terrorista parancsára követtek el?! Kossuth a magyar sovinizmus és irredentizmus atyja, tettei alapján ihletődött Horthy, Mussolini és Hitler akkor, amikor a Második Világháborút készítették elő; ezek a tettek azok, amelyek a mai interetnikai konfliktusok mögött állnak…


Szeretnek minket ezek az emberek.

 
 bobe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-08 17:15   
Erröl a temarol még beszelgethetunk majd ha lesz idöd, hatha mas is hozzaszol mert eleg erdekes tema hidd el.
Azon nem gondolkodtal hogy mi magyarok is klubbokba tömörulunk?
Lasd csak Stockholmban több magyar egyesulet van. A vallassal könnyebb a dolgunk hiszen keresztenyek vagyunk a legtöbben.
De igy is gond van. Nem könnyu magyar istentiszteletre jarni a hallottainkat magyar nyelven temetni stb.
Megertelek hogy igy erzel de ne altalanositsal mert az nagyon veszelyes. Sose mondd azt az arabok a muzulmanok a"négerek" stb. Neven nevezd az embert. Hidd el mind emberek vagyunk vannak köztunk becsuletesek rendesek es vannak akik nem azok.
Szereny velemenyem szerint ez is a politikusok huzasa hogy nepcsoportokat egymas ellen uszitanak.
Fanatikus meg van mindenutt.

Az utcanevekröl is lehetne meselni. Kolozsvaron minden magyar nevu utcat atvaltoztattak Funar nevu polgarmester idejen. A nep sokaig zsörtölödött, mergelödött de majd elmulik es az utcak neve megmarad.
A demokraciahoz ez is hozzatartozik ne csak predikaljak a jogokat adják is meg. Visszaterve az elsö irasodra, azt en sem tartom normalisnak ha nem szabad az orszag himnuszat enekelni mert ez nem normalis. De ez megint csak az en velemenyem meg a tied.

 
 'Zsofia' not 'Sophie'  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-08 16:36   
Kedves bobe!

Igaz, hogy az Angolok is vegigraboltak a vilagot ( erre a reszre utaltam, mikor emlitettem, hogy nehany reszeket alig tanitanak az itteni iskolakban ) Emberenkent a kortarsaimmal, a barataimmal akikkel egy iskolaba jarok, nincs semi gondom. Legtobb egyaltalan nem radikalis. Ezert is nehez kiszurni, hogy kik felelosek (az Angolokon es az elpuhult ‘demokraciajukon’ kivul) London es lassan Anglia feloszlasaert. (Ami kesobbiekben Magyarorszagot is veszelyeztetheti)
Mig tudom ertekelni a kulturat, es a szemelyt, sajnos nagyon illuzio ronto pl az, hogy pl.az Europai Muzulman Szervezet –Tanacs??- olyan konyveket ad ki, amik egyenesen arra utasitjak az embereket, hogy NE asszimilalodjanak, hogy telepedjenek le egy helyre, hogy alapitsanak sajat clubokat, mosqueokat, es vegul az egesz hely legyen muszulman.
Az, hogy itt atneveznek utcakat, mert tul ‘kereszteny’ a hangzasa, viszont Londonban mar van Mustafa utca?? Kerlek nezz Te is utana: (London: Islamic Council of Europe, 1980) pp.96-105)
Hidd el, elegge nyugtalanitonak talalom, hogy mar a kozvet;en kornyezetemben is talalok peldat ezekre.
Igen, a multikulturalizmus egy szep elv, de sajnos nem egyszerre fejlodik a vilag, mas motivuma van mindenkinek, ezert mint a tobbi szep elv (kommunizmus stb) az emberek miatt sikerulhet.
Most csak ennyire volt idom, koszonom hogy visszairtal.


 
 bobe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-11-08 15:19   
Nehany napja roppant érdekes müsort hallgattam a svéd radioban. Egy egyetemi tanar beszelt a rasszizmusrol idegengyülöletröl es a valodi "barsonyszekben ülö rasszistakrol". A ferfi akit Moshem Hakimnak hivnak 16 eves koratol él Svedorszagban Iranbol jött ide a 70 -es evekben ,es mikor ott rendszervaltas volt akkor kenytelen volt menedekjogot kerni. Itt tanult, itt elte az elete nagyobb reszet.
Ö mutatott ra arra hogy a valodi rasszistak a vallalatok tulajai meg igazgatoi meg intézmények vezetöi akik nem adnak munkat a bevandorlonak. ( itt nalunk sajnos igy van, mig a munkanelkuliseg kb 5-8 % addig ha csak bevandorlokat nezik ott sajnos 50-60 %-os). Ök az igazi idegengyulölök szerinte es talan van is benne valami. ugyanakkor arra is ramutatott hogy mi bevandorlok is rasszistak vagyunk . A feher europai azt hiszi többet ér a sved szemeben mint az arab vagy a fekete. Ez is szomoru mert a svednek egyforman vagyunk jövevenyek es olyanok akik feléljuk az adopenzt. Nekik nem szamit sem a börszin sem az hogy milyen nyelven beszelunk. Emlekszem mikor idejöttunk akkor török voltam több sved kerdezte meg török vagyok-e?
Nem is farasztottam öket azzal hogy megmagyarazzam ki vagyok es honnan jöttem, mert az utlevelem szerint roman voltam, en magyarnak vallottam magam es mar ez zavaro volt nekik. A kerdes mindig az volt :miert költöztem Romaniaba ha magyar vagyok ?
Az alatt a nehany ev alatt amiota itt elek megtanultam hogy minden ember egyforman ertekes es amiert mas mint en nem jelenti azt hogy rosszabb. Az en szokasaimban es az en neveltetesemben nem volt ez benne itt tanultam meg toleransabb lenni. A gyermekeim
itt lettek felnöttek es ök már ebben a svéd demokraciaban nevelödtek szerencsére.
Kedves Zsofia itt valaszoltam neked az irasodra mert szerintem amit a magyar topicban irtal inkabb ide vagna.
Még egy utolso szo akkor amikor Anglia birodalom volt es kizsakmanyolta a felvilagot akkor nem volt gond a multi kulti most mikor gondjat kell viselje volt alattvaloi egy reszenek most gond lett.
Magyarorszagnak sosem voltak gyarmatai, ezert maradt elegge egyseges erre nem gondoltal soha?

 
 Zuloaga  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-10-17 16:38   
Ha 51 % megszavazza az akármilyen felújítást, beépítést stb, akkor nincs mese. Most tök mindegy mennyibe kerül így a lakás vagy úgy a lakás. Az illető család maradni kénytelen.
A közös költségből, ami havonta fizetendő, finanszírozva lett tetőfelújítás (ld. az épület korát), kapucsere és egyebek ... a lift olyan összeg hirtelen, amire közös költségből nincs keret. Mindenki állja, ahogy tudja.

Nem volt szándékomban panaszkodni. Ez egy általános dolog, mindenhol vannak ilyen vagy olyan gondok. Nem nyaralás az élet Spanyolországban sem. És hiába lift, költség, árvíz esetén az sem működik. Állt már itt is lépcsőházban a víz ...

 
 rigojanos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-10-17 15:58   
2005-10-17 14:26, Zuloaga:

A kozos koltseget gyujto perselybol is koltenek a liftre, vagy ez teljsen kulon dolog lesz?

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-10-17 15:53   
2005-10-17 14:26, Zuloaga:
-
A liftfinanszírozás hasonló probléma, mint a tetőfedés. Azt sem csak a legfelső szint lakói fizetik, pedig lyuk esetén csak az ő lakásuk ázik be. Állandó érdekellentétek vannak a lakástulajdonosok között, ezért itt, N.o-ban az ilyen tulajdonosi összejövetel cirkuszba illő műsorszám. A fűtéselszámolás témája szintén rengeteg konfliktusképes kérdést tartalmaz.

 
 MoMa  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-10-17 15:34   
kedves Zuloaga,
Sajnos ez valóban így van. Attól teljesen függetlenül, hogy ti esetleg "keveset" vagy kevesebbet fogjátok használni a liftet, mint az ötödik emeleti, a lakásra eső részt le kell gombolni. Szerintem azért mert a lakóközösség úgy vélekedik, hogy a ti lakásotoknak is emelni fogja majd a piaci értékét, hogy ez után a beruházás után egy "liftes" társasházban található.
Én azért a biztonság kedvéért mindenféleképpen megkérdeznék egy szakembert, hogy mennyi a lakás aktuális piaci ára és hogy mennyi lesz majd a beruházások befejeztével. Ez mindenképpen rávilágít arra, hogy ez a beruházás "megéri-e" vagy sem.

A társasházaknál sajnos mindíg van valami zökkenő...

 
 Zuloaga  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-10-17 14:26   
Hogyan lehet betenni 4 és fél családot egy kétszemélyes liftbe?

Nagyon egyszerűen, csak az éveket és az inflációt kell keverni, máris kijön a megoldás.
Képlet: 1969 Spanyolország. Vesz egy átlag keresettel rendelkező normál család (3 gyerek) 300.000 pesetáért, egy 5 szintes (nem panel) házban lakást, az első emeleten (4 szoba+ konyha, fürdő, WC).
2005 Spanyolország. Ugyanez a család (sajnos megfogyatkozva, mégis gyarapodva), kénytelen fizetni 1. 377.000 pesetát (most szándékosan nem euróban írtam az árat!), ami részarányosan illeti, mint első emeleti lakó, azért a liftnek nevezett dologért, melynek kedvéért szétverik az egész lépcsőházat, felborítanak rendet, személyi egyenleget stb... de a kis 45 kilós piperkőc egyetemista boldogan nyomkodja majd a gombokat, hogy felmenjen az ötödikre a felvonó monoton, bugó motorjának "kétütemére".

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-09-15 23:34   
Nálunk mindig van fennforgás


Jelenleg az idei orosz invázió második fázisát éljük. Megszállóink három szentpétervári képzőműv. főiskolás, Ribizli volt évfolyamtársai: Aljosa, 30, Natasa, 26, Gyima, 22, mindhárman szobrászok. Hogy jót is szóljak már egyszer: őket nagyon szeretjük.

Éveken át kitartó szorgalom kell ahhoz, hogy elsajátítsa valaki az orosz rendszerben a felvételhez szükséges kézműves szaktudást, lehetőleg már megfelelően szakosodott középiskolából jőve. A „Mucha” az ország legelitebb intézményének számít. A felvételi vizsga részét képező beszélgetés során a családi körülményekre is fény derül, amely lényegesen befolyásolja, hogy a delikvens – természetesen megfelelő tehetség esetén –ingyenesen tanulhat-e tovább, avagy, bár elvben helyhiány miatt elutasítanák, 700 $ tandíj ellenében gyakorlatilag mégis felveszik. Egy év után újabb vizsga és kitűnő tanulmányi eredmények mellett át lehet kerülni fizetősből ingyenes státuszba. Natasának így sikerült bejutni.

Mindezt csak azért írom, hogy érzékeltessem, ez a három fiatal hozzászokott a szigorú követelményrendszerhez és a folyamatos munkához. Amúgy sem tartoznak a kivételezettek elkényeztetett rétegéhez, Aljosa, pl. évekig fűtőként dolgozott egy kórház szénkazánjában, majd építkezéseken volt éjjeliőr. A két srác valami nevesebb szobrász inasaként keres némi pénzt, de ennek ellenére szegények, mint a posztszovjet templom egerei. Gond a múzeumi belépő, a metrójegy kifizetése, kávéházra nem költenek, mert nem telik, magyarán mentesek a fogyasztói társadalom konzumszemléletétől, vásárolni nem járnak. Beszerzéseik a bolhapiacon, antikváriumban vásárolt művészeti könyvekre terjed. Ennek ellenére nem várják, hogy mi vagy Ribizli fizessük költségeiket. Viszont kultúréhesek és naponta mondják, mekkora élmény számukra azokat a műalkotásokat eredetiben látni, amelyekről eddig tanultak. Főleg a Bauhaus és a német konstruktivizmus érdekes számukra, de megnéznek mindent Egyiptomtól Lucas Cranach-ig és Caravaggio-n át a kortárs művészetig, múzeumokat, galériákat, hivatalos és „off” művészetet.

Ribizli nagy szeretettel cipeli őket és igyekszik a változatosan összeállított program keretében bemutatni Berlin színes sokoldalúságát. A vendégek szemmel láthatólag élvezik ezt a lüktető életet. Egyáltalán, nagy bennük a tudásszomj, éjszakába nyúlóan beszélgetünk a különbségekről, sokat kérdeznek, minden új és érdekes nekik.

Csodálkozva szemlélik a város nyitottságát, multikulturalitását. (Már nálunk, a családon belül előforduló nyelvek is bábeli zűrzavarnak tűnnek.) Különben tragédia, hogy mennyire nem tudnak idegen nyelveket. Eltekintve egy szűk üzleti „elittől”, akiknek ez fontos és megengedhetik maguknak, hogy gyerekeiket megfelelő nyelviskolába küldjék, a szélesebb néptömeg – hasonlóan, mint M.o-on – noha évekig tanul, de gyakorlatilag nem beszél semmilyen nyelven. Sajnos a művészet sem kivétel – diploma, értelmiségi lét, akár professzúra, ide vagy oda. (Élesen elválik a gazdasági szféra a művészetektől és a számítógép, pl. sajnos kizárólag csak az előző kötelező tartozéka. Persze nyelvismeret hiányában, ha lenne, sem tudnák hasznosítani, pl. a google határokat túlszárnyaló előnyeit.)

Másik feltűnő dolog a változatlanul autoriter, tekintélyelvű iskola és annak következményei. Egyáltalán, az orosz oktatási rendszer kizárólag a mindenkori tananyag elsajátítására törekszik, dialektikus gondolkodásra, összehasonlításra, abból konzekvenciák levonására, összefüggések felismerésére, önálló feladatmegoldásra abszolút nem ösztönöz, sőt. A nagykorú, független és felelős polgárt a diktatúrák nem szeretik. A posztszovjet vezetés sem törekszik nagykorúsítani állampolgárait. A fentiek eredménye, hogy oroszaink sokkal nehezebben birkóznak meg ismeretlen helyzetekkel nálunk, mint fordítva.

(Míg Ribizli mindenképpen oda akarván menni, maga bányászta ki a szentpétervári DAAD ösztöndíjat, következésképp tudott magának önállóan vízumot, repülőjegyet, stb. szerezni, ill. még Berlinből lakást keríteni - és ezzel nem az ő nagyszerűségét bizonygatom, hanem ez errefelé így szokás -, addig az onnan októberben 3 hónapra idejövő Tatjanának folyton fogni kell a kezét, mindent elmagyarázni, lefordítani, helyette megírni, elintézni, kijárni. Az ösztöndíjat az ottani főiskola nem írta ki nyilvánosan, hanem egy belső, bürokratikus és hierarchikus döntési mechanizmus következtében a prof. - bizonyos és nem szerencsés szempontok szerint - őt szemelte ki. Vagyis a hallgató nem maga pályázott, következésképp a berlini útban nem egy különlegesen szerencsés, égből pottyant egyszeri lehetőséget lát, hanem számára leküzdhetetlennek tűnő nehézségek, megoldhatatlan feladatok sorozatát. Ez a kétségbeesett szerencsétlenség talán kirívó példa, de Tánya önállótlansága, ügyintézési fantáziátlansága mindenképpen jellemző.)

Nem akarok állást foglalni, hogy mi helyes, mi nem, de felfogásban a két főiskola között világok állnak. Berlini szempontból ottani tapasztalatairól Ribizli már írt blogjában. Most a másik oldalt hallgatom a három vendég személyében, akik ma az itteni főiskolán tett látogatásról legalább ugyanekkora fenntartással tértek meg. Hallgatásuk regényeket beszél. Nekik ez az egész rendetlen, kaotikus és áttekinthetetlen intézménynek tűnik, ahol „ú.n. konceptuális művészettel” foglalkoznak. Udvarias emberek lévén nem véleményezték a látottakat, de a fenti idézőjel a szűkszavú kommentárban is egyértelműen hallható volt.

Nem baj. Azt hiszem, a dolog lényege, hogy minél többet és lehetőleg sokfélét lásson az ember. Majd otthon leszűrődik a lényeg. Talán sose fogom megtudni, mit eredményezett az itt töltött 10 nap, de érzékelhető, hogy érdemes foglalkozni velük, mert hálásan isszák a szót, és mint egy szivacs, igyekeznek begyűjteni minden lehetséges információt. Szerények, kedvesek, igyekvőek és értékelik, amit itt kapnak, ritka lehetőségnek érzik ezt a berlini utat. És akkor már nem éltünk hiába.

 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-06-02 23:24   
A holland kormány hivatalosan megerősítette, hogy a népszavazás értelmében elutasítja ezt az alkotmánytervezetet.
 
 fellegvar  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-06-02 17:32   
2005-06-02 10:51, poe:
Nem az európai eszme bukott meg, hanem az az arrogancia, amivel ezt ki akarták kényszeríteni.
--------
Kedves Poe !
Koszonom szepen a magyarazatot es hozza fuzom , hogy bar nem elek mar Europaban , tokeletesen egyet ertek veled . Minden kezdet nehez es sokaig tart , ameddig az igazi akadalyok elgordulnek az utbol , de biztos vagyok benne , hogy Europa jo iranyba halad .

 
 poe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-06-02 10:51   
Bemásolom ide két - a Hollandia rovatban szereplő - írásomat, mert nagyon ideillik. Talán mások is szeretnének hozzászólni, náluk hogy zajlik ez a dolog, milyenek a hivatalos és nem hivatalos álláspontok.

május 27.

Igen vagy nem?




Nagy nap lesz június elseje a holland nép történetében, először tartanak népszavazást, és mindjárt egy olyan fontos kérdésben, mint az Európai Alkotmány.
Hónapok óta olvashatjuk, hallhatjuk a médiában az érveket pro és kontra, a vélemények megoszlanak. Az egyszerű mezei szavazó csak kapkodja a fejét, mára már végképp nem tudja, mire adja egyetlenegy voksát. Hiszen ha kettő lenne, könnyű helyzetben volnánk. Nekem véletlenül kettő van. A kedves elutazott, és írásban felhatalmazott, hogy voksoljak helyette. Szabad kezet kaptam, azt a gombot nyomom, amelyik szimpatikusabb. Mit tegyek? Ha egy igent és egy nemet nyomok, akár el se menjek, nem mozdítottam közös ügyünkön semmit. Még van négy napom, még van idő dönteni. IGEN vagy NEM?
Lássuk, mi szól az igen és a nem mellett az itteni pártok, újságok, kommentátorok, olvasói levelek szerint.

Nagyobb lesz a demokrácia, szervezettebb a menekült-és bevándorlási hivatalok munkája, az emberek közös hazájuknak érzik majd Európát. Hollandia gazdaságilag erősebb lesz. Érthetőbbek lesznek a közös határozatok, könnyebb lesz fellépni a bűnözők és a terroristák ellen, mindenki egyenlő jogokkal fog rendelkezni. Európa erősebb lesz a világban, mint a tagállamok egyenként, kap végre egy sajátos arculatot, egy egységes országimázst. A hadseregek és rendőrségek együttműködése csökkenti ezek költségeit. Ugyancsak csökkenni fog a brüsszeli bürokratasereg létszáma is.
Tehát IGEN.

Kicsit megfoghatatlan ígéret mindez, ha egy párt választási beszédében merülnének fel, akár demagógnak is nevezhetnénk. Semmi konkrét dolog, amibe kapaszkodni lehetne, a szöveg fennkölt és bürokratikus egyszerre, sok helyen érthetetlen is. Minek ez nekünk?
Tehát NEM.

Ám egy másik újság másik cikkében azt olvasom: Európa ma egy új lakás, ahová a lakók a régi fészekből magukkal hozták bútoraikat, edényeiket, festményt és függönyt, díszpárnát meg szőnyeget. Ez most mind egy rakáson van, ideje rendet rakni, minden tárgynak helyet keresni. Ez a rakodás az alaptörvény, ami világosságot hoz a költözködés káoszába, meghatározza a jogokat, kötelességeket, szükségszerűségeket. Kiosztja a szobákat, és megegyezünk, ki mikor használhatja a fürdőszobát.
No ez legalább világos, mindenki számára érthető magyarázat. Tehát IGEN.

De amennyivel több az Európa, annyival kevesebb a Hollandia. Ez itt 15-20 éve egy liberális, remekül működő, nyitott, gazdag társadalom volt. Évről-évre az anyagiakkal egy ütemben fogy a liberalizmus. Minden nyomorunk az euro bevezetésével kezdődött. Hát kell ez nekünk? Természetesen NEM.

Igenám, de a közös Európa egy nagy piac, aki ebből kimarad, az elbukik, elsűllyed, a nagy közös ország jobban meg tudja szervezni a termelést és a kereskedelmet, határok, adók, vámok, büntetések nélkül könnyebb az élet. Együtt, egymásért. Tehát mégiscsak IGEN.

Egy olvasó azzal ijesztget bennünket, hogy a tizenketteknek kell fölfejleszteniök, eltartaniok a frissen belépett szegényebb országokat, miközben egy évtizede fokozódik a gazdasági válság. Ez már kétszer megtörtént, mindig világháború követte, ne játsszunk a tűzzel. Isten ments! Tehát mégsem. NEM.

Az egyik miniszter szintén háborúval riogat arra az esetre, ha nemmel szavazunk. Európa bizonytalansági tényező lesz, polgárháborúk, nemzetiségi villongások állandó szintere. Minden békeszerető polgár igennel szavaz. Én is az vagyok, tehát IGEN.

Ámde egyesek szerint elnyel bennünket a falanx. Orwell rémálma valóra válik. Egy szám leszünk csak a 450 millió európai között. A nagy tagállamok fognak parancsolni, mi pedig mást nem tehetünk, engedelmeskedünk. No nem, ezt NEM.

A kormány hivatalos álláspontja folyik a vízcsapokból is. Igen, szavazzon igennel. Ez a jövő útja, gondoljon gyermekeire, rájuk szavaz, ha igennel szavaz. Európa nem most születik, Hollandiának már ötven éves tapasztalata van az európai tizenkettek közösségében. Csak jót hoz nekünk, nagyobb biztonságot, jólétet, több jogot, kevesebb kötelességet.
Ezt akarom? Hát persze hogy IGEN.

Egy képviselő kéthetes buszkörutat tesz az országban, hogy a választókat a NEM-re buzdítsa. Válogatott ijesztgetései hatásosak. Legnyomatékosabb érve Törökország felvétele a közösségbe, amit Brüsszel kitolt ugyan tíz évvel, de nem utasított el. Ennek beláthatatlan következményei lennének az EU-ra, még az itt élő törökök érdekeinek sem felelnek meg. Szóval NEM.

Kínomban megkeresem az interneten az Alaptörvény szövegét, fogadkozom, hogy nekiülök, elolvasom, könnyebb lesz dönteni. 491 oldal, csupa apró betűvel és a bürokrácia nyelvén megfogalmazva......visszarettenek. Ami sok az sok. Segítsééééég! Ki mondja meg nekem, melyik gombot nyomjam?
Na de nézzük, hogy is áll az ügy európaszerte. Tizenkét ország – köztük a magyarok – már elfogadták parlamenti szótöbbséggel, négy országban ez még ezután következik. Tíz országban rendeznek népszavazást, közülük Spanyolország már igent mondott, Franciaország május 29-én járul az urnákhoz. Izgalmas nap lesz, mert a franciáknak vezető szerepük volt eddig az EU-ban, mondhatjuk azt is, rajtuk áll vagy bukik az alaptörvény elfogadása.
Utána mi hollandok szavazunk, de van olyan ország, amelyik csak 2006-ra írta ki a népszavazást. Van tehát még min morfondírozni. A döntést elnapolom a francia eredmények nyilvánosságra hozataláig. Még akkor is lesz két napom. És ha nem tudok dönteni, marad az évezredek óta bevált módszer: dobj fel egy érmét ”fej vagy írás?”

http://www.europese-grondwet.nl/

június 2.

Nos túl vagyunk a tegnapi napon, az eredmény talán ismert. A részvételi arány nagyon magas volt, 62,8% ebből 61,6% nemmel szavazott. A kormány képviselői siettek kijelenteni, hogy elfogadják a nép döntését. (a népszavazás ugyanis nem kötelező érvényű volt, csupán tájékozódó, és mivel Hollandia történelmében az első volt, mint lehetőség, még ezután fog bekerülni az ország alkotmányába)

A miniszterelnök Balkenende szerint a nemmel a hollandok azt fejezték ki, hogy gyorsnak tartják a bővítés ütemét, sokallják Hollandia részesedését az anyagi terhek vállalásából és féltik az identitásukat.

fellegvar 2005-06-02 02:12
Kedves Poe !
Nem tudom , hogy Te szemely szerint hogy szavaztal , de most hallgattam a hirekben, hogy Hollandia is nem-mel szavazott az Eu alkotmanyra . Szerinted varhato volt ?


Kedves Fellegvár

Igen, várható volt. Bár kampányoltak az igenért, de meglehetősen ügyetlenül és színtelenül. A nem - talán kimondhatom itt hisz magunk között vagyunk - a felsőbbek álláspontját tükrözi és meg is vannak vele elégedve. Ezért kellett a népszavazás, most lehet megadóan széttárni a karokat: tja, mit tehetünk, így döntött a nép. A nép, amelyik egészen biztosan nem olvasta el a majd 500 oldalnyi szöveget, a nép, amelyiknek a pártok képviselői jobbról-balról ordítoztak a fülébe, a nép, amelyiknek az euro bevezetése óta jelentősen csökkentek a bevételei de nőttek a kiadásai. Az más kérdés, hogy ennek semmi köze a szegény eurohoz, inkább a gazdasági visszaeséshez, a telített piacokhoz, a rossz és elavult világkereskedelmi szabályokhoz (lásd olcsó és még olcsóbb kínai, malajziai termékek dömpingje). De az euro, ez a bűnbak megfoghatóbb és közelebb is van.
Én azért nem értek egyet a pesszimistákkal, sötéten látókkal, akik az EU végnapjait jósolják. Ami most zajlik, az természetes folyamat, mondhatnánk úgy is : tisztulás. Kerestem már, de még nem akadtam rá, hogy zajlott ez annak idején Amerika esetében. Valószínűleg ott is voltak megtorpanások, ellenkezések, és negatív tapasztalatok.
Egy házasságkötéskor csak két ember költözik össze, mégis mennyi kompromisszumot kell kötniük, hogy működjön a dolog, mennyivel nehezebb ez 25 ország sokmillió lakosával, eltérő gazdasági viszonyaival, másféle mentalitásával, kulturális örökségével. Mindenki a magáét szeretné megőrizni, minél kevesebbet adni a rezsire és minél többet kivenni a közös kasszából. Mint oly sok jó kezdeményezés a világon, ez az alkotmány is a piszkos anyagiakon bukott meg. De nem végleg, mert a jövő mégiscsak a közös EU-ban van. Akik a jó fizetéseket felveszik, majd nekiveselkednek, és csinálnak másik, érthetőbb, elfogadhatóbb alkotmányt, és gondjuk lesz rá, hogy minden európai polgárhoz saját nyelvén el is juttassák. Majd fölemelik a bársonyszékekből a feneküket, és járnak kampányolni a birodalomban. Nem az európai eszme bukott meg, hanem az az arrogancia, amivel ezt ki akarták kényszeríteni.

Nektek mi a véleményetek?

_________________
poe

 
 fellegvar  módosítás |   válasz erre |   profil |  2005-06-02 02:15   
A hirek szerint nemcsak Francia orszag szavazott az EU alkotmany ellen , hanem Hollandia is . Vajon , jelent ez visszaesest ? Vagy vegul megis megy minden elore ?
 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-10-30 08:19   
A Transindex mai számából ollóztam:
Annak ellenére, hogy Románia némi fejlõdést mutat, még 80 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy elérje a közép-európai országok szintjét, legalábbis a The Economist Intelligence Unit (EIU) prognózisa szerint.

Ha dolgogat nem csak a gazdaságra szűkítjük, akkor én még megtoldanám 100-al.

 
 Annita  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-08-05 23:30   
2004-08-05 21:24, elckerlyck:
-
Visszatértükkör más az USA elnöke, egész mások a helyesírási szabályok, stb.

- Uj Zrinyiász??? -

 
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 | 4 | 5 következő lap )
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó