2017. november 24. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> ÉLET EUrópában >> Kultúrákról, kultúráltan
Új topik indítása   Üzenet küldése
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 következő lap )
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-01 18:42   
Én Pompéry Judittal értek egyet. Vannak itteni ünnepek, amelyeket érdemes volna komolyan venni. Az amerikanizmusokkal úgy vagyok, hogy személy szerint ignorálom őket.

 
 bobe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-01 17:57   
Nem gondoljatok hogy ezekben az unnepekben a kereskedönek van a legmelyebben benne a keze? es az ö zsebe telik meg?. Nalunk itt eszakon odajutottak hogy még a narancssarga paprikat is elneveztek :halloween -paprikanak.
Szemely szerint: amig a gyerekeket arra ösztönzi ez a szokas hogy dolgozzon a fantaziajuk es öltözzenek mindenfelenek addig jol is van, en akkor leszek duhos ha penzt kernek vagy elfogadnak. Mert akkor mar masrol van szo. Itt husvet elött boszorkanyoknak öltöznek a kislanyok es jarnak körbe edesseget kerni. Mindig van itthon es mar tudom azt is hogy csak gumicukrot kapnak mert az kevesbe rontja a fogat. En elfogadok mindenfele jo szokast , talan azert is mert Erdelyben volt nehany nemzetiseg aki egyutt elt, es mindeniknek meg voltak a sajat szokasaik.

 
 elckerlyck  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-01 15:21   
Thanks Mam! Kisses:
Your csípöböl shooting star

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-01 15:17   
2004-11-01 14:25, elckerlyck:
-
You know, my friend, én is tudom, hogy kapásból vagy against anything, ahogy a +bergi szcénében illő, csípőből lősz ilyenkor, majd a legközelebbi kávénál (mikor is?) bevallod, hogy eigentlich ...
Schmatz. Nem ezért, vagy éppen ezért szeretlek. Greeteings a Nabelektől.

A gyerekeknek különben igazuk van, a török srác is szeretetreméltóan koldult és ezért kapott Zsófitól.

 
 rigojanos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-01 15:12   

Nahat micsoda anti-cool propaganda van itt. En neha kapaszkodom az ajtofelfaba, hogy ne rohogjek, olyan kosztumokben jonnek. Tegnap volt itt hazi keszitesu ufo jelmez, amire porszivocsovek is voltak erositve, na meg harom 16 eves fiu, akik nonek oltoztek. Szokenek persze, mert mikor egy ferfi nonek oltozik, akkor default a szoke paroka A mellek meretet, formajat es elhelyezkedeset meg nem tudtak tokeletesiteni - gondolom a markolaszasra es kozelrol valo nezegetesre vonatkozo hianyos tapasztalatokbol kifolyolag - igy ket teniszlabda nagysagu (es formaju) kiemelkedes volt kb a kulcs csontjuk alatt.

De Judit en azt mondom, hogy ugyan teljesen jogos a megkozelitesed, megis lehet ezt a jopofa oldalarol is nezni. Egyebkent nem kotelezo fogadni a beoltozott gyerekeket, egyszeruen le kell kapcsolni a kulso lampakat, vagy nem ajtot nyitni.

 
 elckerlyck  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-01 14:25   
Tehát: my point of view, hogy halloween cool!
Mint a szomszédság kids-jeinek a location scout-ja segítettem a coolste checkpointot installálni itt a little istambulban.
Ne legyetek ilyen cheesy-k

 
 bovi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-01 14:17   
100%-ig ugyan ez a véleményem a dologról. Németország különösen "elamerikásodott"
Olyannyira, hogy a rádió adóknak törvényileg meglesz szabva, a legalább 40%-os német zeneszámok közvetitése.
Ez nagyon szomorú!
A gyerekeket nem itélem el, a csalfintaságukért, amikor mi srácok voltunk, mi is megragadtunk minden lehetöséget egy pár garashoz jutásra. Tudtam minden rokon névnapját, nem csupa szeretetböl

 
 Juli  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-01 13:58   
2004-11-01 11:46, Pompéry Berlin:
-
Köszi, ahogyan ezt megfogalmaztad. MINDEN szavaddal egyezem, szóban már hasonlóan kifejtettem a véleményemet a baráti körömben. (ès volt már hasonló élményben is részünk : akkor legalább 10 centet adjál)!
A gyermekeim véleménye summázva a dologról ennyi: Te még az amerikai filmeket sem szereted nézni!

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2004-11-01 11:46   
Lehet, hogy javíthatatlan konzervatív vagyok, de halálosan utálom az amerikai import álünnepeket, azok hagyomány nélküli, ezért gyakran összefüggés- és értelemhiányos meghonosítását Európában. Írtam is már róla tavaly többször.

A Halloween nálunk csak 3-4 éve kezdett terjedni, de máris mindent elöntő járvánnyá nőtte ki magát. Megfelelő tradíció hiányában fogalmam sincs, hogy hogyan kell reagálnom. Azt értem, hogy ez a népünnepély a gyerekeknek érdekes és kedves újdonság, a farsang mintegy kiegészül vele. Be lehet öltözni, jó hecc és hoz is valamit a konyhára. Nem látom be viszont, hogy miért kelljen engednem a fenyegetésnek és jobb meggyőződésem elenére csokoládéval, cukorkával ellátnom a környék gyerekeit, hovatovább, ha kiteszem a lábam, minden eshetőségre számítva édességet hurcolásznom a kabátzsebemben.

Tegnap ugyanis nemzetközi élményeink még egy érdekes színfolttal gazdagodtak. Kreuzberg kerületben - leginkább török vendégmunkások, 68-asok és fiatal értelmiségiek, valamint elckerlyck lakják – az olasz étterem melletti fagylaltozónál farsangi gyerek-kavalkádba futottunk. Hirtelen mellettünk termett egy 12-14 éves és nem maszkírozott török fiú, markát tartva
„Süsses oder es gibt’s Saueres!“ felkiáltással. (Ez a „trick or treat“ német megfelelője.)
“Sajnáljuk, de nincs nálunk semmilyen édesség.”
“Akkor legalább 10 centet adjon!” – enyhített a dolgon kedves mosollyal. Zsófi eleget tett a felszólításnak.

Háááááááááát, ... nem tudom.

Félreértés ne essék, semmilyen általánosító következtetést nem kívánok levonni. Sem a berlini etnikumokra, sem szociális csoportokra, de még az általános gazdasági helyzetre vonatkozólag sem. Mindössze annyit állítok, hogy nagyon nem szeretem.

Nota bene, errefelé október 31-ike a reformáció ünnepe, ma pedig Mindenszentek napja van a lutheránus naptár szerint. Nem vagyok különösebben vallásosnak mondható, de valahogyan utóbbiakat autentikusabbnak, a helyi kulturális hagyományokhoz közelebbinek érzem.

 
 rigojanos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-12-06 19:06   
A Harvard University-nek van egy Center for European Studies reszlege, es a bostoni kozponton kivul Berlinben is van egy.

http://www.fas.harvard.edu/~ces-ber/

Szerveznek eloadasokat mindket kontinensrol odalatogato ertelmisegiekkel, ujsagirokkal, stb., akik eloadnak, panelekben vesznek reszt, stb. A programok Europaval, az EU-val, Europa es Amerika kapcsolataval foglakoznak tobbek kozott, es ezt vizsgaljak kulturalis, politikai, stb szempontbol.

Itt van egy angol leiras:
For more than 30 years, the Minda de Gunzberg Center for European Studies at Harvard University (CES) has been a meeting place for scholars, journalists, and interested professionals from both sides of the Atlantic. A mutual interest in European politics and culture, coupled with a special emphasis on Germany, have helped generations of Germans and Americans to deepen their understanding of one another's culture.

In October 2002, CES opened an office in Berlin-Mitte. Its mission is to coordinate the CES Berlin Dialogues, a series of lectures and discussions which explores points of commonality and friction between the United States, Germany, and Europe from social, political, and cultural perspectives. By bringing Berlin's unique intellectual community into contact with visiting Americans from Harvard and elsewhere, we aim to create a fruitful intercultural exchange of views.

In 2003-2004, the Dialogues will focus on changes in the German and American economy and social welfare system; the expansion of the European Union; and the 2004 U.S. elections.


2003-2004-es programok, eloadasok: http://www.fas.harvard.edu/~ces-ber/berlindialog2004.html

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-11-01 21:03   
2003-10-27 03:15, hope:
-
Kultúra -> Publicisztika -> 2003-07-14 11:38

A németországi prostituáltak munkaügyi problémái

A fenti címen írtam cikket a téma németországi vetületéről, ill. annak magyar vonatkozásáról ugyanott

2003-08-07 23:56

A berlini protitúcuó magyar vetülete

 
 rigojanos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-11-01 00:09   
Igenyes konyvolvasobol sehol a vilagon nincs elegendo. Sajnos. Es a magyar fiatalok is azert olvasnak klasszikus irodalmat, mert nemcsak kotelezove teszik az iskolaban, de szamon is kerik.

Ez valoban visszataszito egy tizenevesnek, mint minden, amire “rakenyszeritik.” De ha visszagondolunk idosebb fejjel, rengeteg olyan dolog van, amihez ugyan valaha fintorogva nyultunk, a szellemileg/lelkileg idovel utolertuk a rankeroszakolt “tudast” es kepesek vagyunk olyan intellektualis merce szerint ertekelni, amilyenre erdemes. En szemely szerint hiszem, hogy a mind a szellemi, mind pedig a lelki fejlodesemhez hozzajarult az az osszeolvasott betumennyiseg, ami tizenevesen elvont, lelkizos szomenesnek tunt, de kesobb valahogy meggyulladt a nagy, bolcs villanykorte ha eszembe jutott valami szemelyes elmeny kapcsan.

Lehet, hogy muszaj raeroszakolni az irodalmat egy ez ellen minden porcikajaval ellenkezo fiatalra, mert barmilyen szomoru is latni, hogy egy olcso krimi jobban lekoti a figyelmet, eltelnek az evek, es egyszer csak kivilagitanak az o fejeben is. Vagy nem. Annyi biztos, hogy magatol aligha melyed bele valaki egy Balzac kotetbe, Ady osszes verseivel meg maximum a laptopjat emelne magasabbra barki, ha nem kellett volna szerelmes verseket elemeznie egy dolgozat elott. Es ha soha tobbet nem veszi kezbe felnottkorban egyiket sem, akkor sem veszett karba.

Az valoban szomoru, hogy egy konyv nepszerusege egyre kevesbe fugg az intellektualis erteketol. Errol jut eszembe egy interju, amiben John Grisham azt mondta, hogy ha megkerdezik tole kulfoldon, hogy mi a foglalkozasa, akkor azt szokta mondani, hogy bestselling iro egy orszagban, ahol alig olvas valaki. A konyvpiacon is uralkodik a kapitalista szellem, es egyre gyakrabban vesznek az emberek konyvet a kore kerekedett publicitas nagysaga alapjan, mintsem olvasoi, erdembeni kritikakra, illetve a sajat irodalmi ismereteikre hagyatkozva.

Mint minden kulturalis intezmeny, igy az irodalom es a televizio is profitszerzo terulet. A konyvek tenyleg felhaboritoan dragak a fizetesek mellett (es amugy is), a televizios programokat pedig a reklamoztatok formaljak. Csak az vigasztal, hogy szerencsere vagyunk azert meg elegen, akik faradtan mennek dolgozni reggel, mert hajnalig olvastak, vagy mert megvartak a Reti Jozsefrol szolo musort a teveben.


 
 frimi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-10-31 18:29   
Beleolvasgattam egy kicsit a kulturaval kapcsolatos beírásokba és szeretnék - természetesen a teljesség igénye nélkül (hiszen nem is vagyok arra megfelelően felkészülve, hogy erre bátorságot vehetnék) -egy-két megjegyzást fűzni. Persze itthonról.

Az olvasáshoz.

Az, hogy valaki egyáltalán kezébe vesz egy könyvet, újságot persze több, mint a semmi. De nagyon ritkán veszik kezükbe a mai fiatalok (önszántukból) ismeretszerzési célzattal. Inkább arról van szó, hogy amig nem tudnak egymással szóban kommunikálni ("dumálni"), sem tv-t nézni, addig is legyen valamiféle szórakozási lehetőség. Másfelől a könyv is árucikk: azt dobják piacra, ami fogy. Jókait, Mikszáthot az iskolában amúgy is kötelező olvasni (márahol) s ami meg kötelező, az már eleve taszít. S hol van akkor még a verses műfaj, amin nnem csak "legeltetni kell a szemet", hanem olykor értelmezni?. Eltűnődni rajta... S hol van egyáltalán idő a tűnődésre?

Másfelől az árak... Ma Magyaroraszágon a minimálbér 50000 Ft (s ezt emelik éppen most 53000 Ft-ra). S nagyon sok ember él ennél lényegesen kevesebből. Egy hírlap ára 100 Ft körül van, egy (átlag)könyvvé 1000 Ft, de nem ritka a 3000 Ft-os ár sem. Ha valaki egyáltalán könyvet vásárol, az inkább szórakozni akar. TV helyett. A "szemet legeltetni", nem gondolkodni. Legfeljebb csak annyira, amennyire a cselekmény követéséhez az szükséges. S nagyon sok könyv külsőre gyönyörű, a lapok viszont újrafeldolgozott hitvány papírból készülnek. S ez olyam mint a tartalma...

Az újságokról meg csak annyit, hogy ez egyik oka az internetezésemnek, mert ha csak azokat a hírlapokat vásárolnám meg, amelyek online kiadásait olvasgatni szoktam, akkor kb. fél hónap alatt kifizetném az internet kábelelőfizetését. Pedig a net Magyarországon az egyik legdrágább Európában...

Úgyhogy a minőség miatt én nem vagyok olyan boldog, hogy legalább olvasnak. Mert többnyire olyan szemeteket, amit jobb lenne, ha nem is vennének kézbe...

Ami meg a TV-t illeti. Kábelen kb. 50 adást tudok nézni és ebből kb. 30 magyar nyelvű. (Ha más más számot mond, biztosan igaza van...) Ami igazán elviselhető, azok a híradások. Mindaddig, amig valaki valamely "szemüvegen" keresztül szemléli a politikát. Mindent megtudhat az ellenlábasról és azután ha egy kicsit is elgondolkodik, akkor valójában nem is tudja, hogy az igazság ideát, vagy odaát van... De ettől függetlenül, a politikai hírközlés kitűnő.

A közszolgálati tv-k színes, érdekes kulturális műsorokat sugároznak napközben és este is. Csakhát napközben nagyon kevesen tévéznek. Este meg óriási verseny folyik a kereskedelmi tv-kkel meg azok is egymás között. S itt megint ömlik a "kultúrponyva". Ömlik az erőszak... Vagy a szex - különböző keménységben... Sőt, van olyan adás is, ahol este 11 után kifejezetten keménypornó van... (Félreértés ne essék, a nemi élet technikája szervesen hozzátartozik az emberi élethez. S még prűdnek sem vallom magam. Aki akarja, vásárolhat már itthon is ilyesmi filmeket, sőt saját maga is készíthet - persze saját magának, saját magáról... De hogy ezt rendszeresen sugározni....? Hát, nekem ez nagyon nem tetszik.)

Sajnos az olyan adók, amelyek természetfilmeket sugároznak (pl. a National Geografic, Discovery stb.,) is igyekeznek lépést tartani. Nem ritka, hogy egyes rovarok nemi életét elemzik, vagy a ragadozók zsákmányszerzési módozatait mutatják megfelelő naturáliában...

Persze van pl. a vallási ihletésű PAX tv is ("Nyugalmat sufgárznuk"), vagy a sportcsatornák is, de az éles piaci versenyben inkább csak az utóbbiak tudnak helyt állni. A Pax afféle missziót teljesíthet, pedig nem kell azt hinni, hogy állandó hittérítési törekvéssel találkozhat az ember. Nagyon színvonalas kultúrhistóriai adások vannak. (Mostanság pl. Kína városairól,történelméről.) Ilyen körülmények között egy - mondjuk Arany János estet - a kutya sem fog nézni, ha egy másik csatornán KGB ügynökökkel harcolnak... Ezért azután nincs is Arany János est....

S ami ennek az írásnak egyik apropóját adta az az volt, hogy ma egy órás műsort adtak Réti József halálának 30. évfordulója alkalmából. Aki korának, a 60-as éveknek kiváló tenorja volt. Állítom: világklasszis tenorja volt. Az olasz operák műfajában - szerintem - lepipálta Simándy Józsefet, pedig ő sem volt akárki. Ma meg nyugodtan beleférne a "Három tenork" közé. S egy ilyen műsor csak délután 1 órakor versenyképes a köztévén...

Hát... Ez van.
Frimi

 
 hope  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-10-27 03:15   
Meg mindig nem tudom, hogy a mai dobbenetem temaja ide, ebbe a topikba tartozik-e?
Beteszem s majd eldontik masok; hivatkozassal az alabbiakra is:
http://www.magyaronline.net/forum/viewtopic.php?mode=viewtopic&topic=870&forum=60&start=30
 senki fia   üzenet |   válasz erre |   profil |  2003-08-09 04:28
 rigojanos   üzenet |   válasz erre |   profil |  2003-08-09 20:10  
 hope   üzenet |   válasz erre |   profil |  2003-08-10 01:12


Emberkereskedelem - modern rabszolgaság

Az európai integráció küszöbén az egyik legfôbb probléma, amivel Romániának is szembe kell néznie, az emberkereskedelem. A jelenség súlyosbodik, egyre több fiatal lány válik az embercsempészek áldozatává. Hogyan lehet megelôzni, melyek az emberkereskedôk módszerei? - errôl a témáról tartottak tegnap filmvetítéssel egybekötött ismertetôt az Európai Információs Központban a megyei rendôrség, a Kelet-Európai Szaporodási egészségtani Intézet, a Pro Európa Liga és a megyei tanfelügyelôség képviselôi. A tanácskozáson a pedagógiai líceum néhány XII. osztályos diákja is részt vett.

- Romániában fôleg a 14-25 év közötti lányok válnak az emberkereskedôk áldozataivá. A Nemzetközi Migrációs Szervezet bukaresti irodája által hazaszállított 380 lány vallomása alapján a hatóságok elôtt összeállt a kép arról, hogy a toborzástól a szabadulásig terjedô idôszakban milyen súlyos - fôleg szexuális - visszaéléseknek estek áldozatul. Európában évente közel 300.000 áldozatról szereznek tudomást a hatóságok. .............
...................

2003. október 25., szombat

http://www.hhrf.org/nepujsag/

 
 Avokado  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-10-15 23:26   
Hello!

Fórumot rendeztek a bővülő Európai Unió kulturális sokszinüségéről aug.9-10-én a skóciai Glasgowban.
Az eseményen Garaczi László angolul Lemur Who Are You cimen megjelent regényét is bemutatták.A regény a Pompásan buszozunk! ÉS A Mintha élnél cimen megjelent könyvek egy kötetté újra szerkesztett,angol nyelvü változata Nagy Ildikó forditásában.


_________________
A hit hallás utján terjed.

 
 rigojanos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-10-15 23:26   

Nem is olyan regen meg csalodottan figyeltem, ha a ponyvanak is a legolcsobb valtozatat lattam sokak kezeben a buszon, vonaton, itt-ott. De emelett annyi emberrel lehet talalkozni, akik szinte soha nem vesznek konyvet, ujsagot a kezukbe. Igy termeszetesen azt mondom, hogy nem baj, ha valami melyebb mondanivalo nelkuli, klasszikus irodalomban jartasak altal szemetnek tartott nyomtatast olvas valaki - csak olvasson.

Eszt nem lehet kolcsonadni, szoktam volt mondani, igy ha a valaki szajabol/tollabol kikerulo mondanivalo huen tukrozi az jozan esz hianyat, akkor azert reszben okolhato az illeto olvasmanyainak hianyossaga vagy szinvonala. De ahogyan az irodalmi es intellektualis mercevel merve magas szinvonalu es nagy mennyisegu konyv sem garantalja, hogy ezek olvasoja nem egy anti-szocialis, a hetkoznapi tarsadalomban es kozvetlen kornyezeteben bajosan funkcionalo szemelyiseggel rendelkezo ember, igy az egy kaptafara keszulo krimik, vagy olcso love storyk rajongoja sem feltetlenul alacsony IQ-ju, es muveltsegu.


 
 rigojanos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-10-15 22:53   

A statisztikak szerinti analfabetak szama nemcsak aggaszto, de elgondolkodtato abbol a szempontbol, hogy tulajdonkeppen minek kell tortennie - illetve nem tortennie - ahhoz a 21-ik szazadban, hogy valaki elerje a felnottkort anelkul, hogy megtanult volna irni es olvasni? Volt ido, amikor meg ra lehetett fogni az iskolazatlansagra ezeket a hianyossagokat, de ma azert meresz dolog azt allitani, hogy a ketto kez-a-kezben jar egymassal.

Meg ha el is felejtjuk a konyveket, ujsagokat, akkor is azt hihetnenk gyanutlanul es johiszemuen, hogy a kommunikacios technologia elorehaladottsaga szinte lehetetlenne teszi, hogy az ember elnavigaljon a hetkoznapokban anelkul, hogy ne botlana bele egy tablaba, plakatba, feliratba, illetve ne legyen igenye arra, hogy az Internetet hasznalja valamire (legyen az a legkevesbe “irodalmi” tartalmu dolgok megkeresese). Szinte elkepzelhetetlennek tartom, hogy egy emberek kozott, utcan mozgo szemely meg az iskolak elkerulesevel is ne szedjen ossze egy teljesen alapszintu olvasni tudast. Mar csak azert is, mert az ember szinte egyik naprol nem tud atkuszni a masikba anelkul, hogy valamilyen irott szoveget ne kelljen megertenie.

Persze elkepzelheto, hogy csak az irni/olvasni tudok “naivsaga” beszel belolem, hiszen az en eletemnek annyira szerves reszei a betuk, hogy talan nem is lehetseges atlatnom, hogy milyen lehet nelkuluk elni. De annyiban szinte meg igy is biztos vagyok, hogy es vegletekig menoen izolalt helyzetben kell elnie annak, aki el tudja kerulni, hogy kilepjen egy 3 eves gyermek analfabeta allapotabol.


 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-10-15 12:05   
Kedves Melinda, kedves Elckerlyck,

köszönöm a sokrétü de szomorú információkat az analfabetizmussal kapcsolatban.

 
 melinda  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-10-15 12:00   
AZ ORVOSTUDOMÁNY CSODÁI...

A hazai rádióban a dallasi sziámi ikrek sikeres szétválasztásáról szóló híreket hasonló római hírrel egészíteném ki, ami Európára vonatkozik: a mai napilapok arról tudósítanak bennünket, hogy a négy hónapos - Saloniccoban született - homlokuknál összenőtt sziámi leányikreket (Milagros és Marta) Rómában sikerült szerencsésen szétválasztani:
http://www.magyaronline.net/forum/viewtopic.php?topic=1040&forum=20&2

 
 melinda  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-10-15 10:56   
2003-10-15 10:37, elckerlyck:
-
Kedves Elckerlyck, köszönöm kiegészítésedet. Az általad felsoroltakhoz még nagyon sokkal lehetne - sajnos - bővíteni a sort...
Mindegyikről külön konferenciát lehetne tartani... Természetesen beleértettem az általad jelzetteket. Örülök, hogy hozzáfűzted gondolataidat... Még egyszer köszönöm.
Az is külön nagy téma lehetne, ha szociális - társadalmi -politikai stb. körülmények szempontjából elemeznénk az okokat, stb...
Hogy ne mondjak mást az utolsó megállapításodhoz kapcsolódva: egyetemisták képtelenek helyben kitölteni a beiratkozási vagy egyéb nyomtatványokat...
__________________________________

Újabb megdöbbentő és elgondolkoztató történet: Megvertek egy tanárnőt a szülők...
«A közelmúltban Nyírbélteken az általános iskola egyik tanárnőjét a szülők megverték, mert az ellenőrző könyvben a szülők bejegyzését, annak helyesírási hibáit kijavította piros tintával.

A szülőkkel nem sikerült érdemben szót váltanunk, de az iskolában sem szívesen látnak már újságírót. A tantestület csalódott és elkeseríti őket, hogy a hétköznapok szívós munkájával nem, csak a botránnyal tudják magukra vonni világ figyelmét. Hornyákné Kovács Évának, az inzultust elszenvedett tanárnőnek és Bajkán Lászlóné megbízott igazgatónak nincs kedve egy újabb mikrofonba elmesélni a történteket.

- Elmondom, hogy a tavalyi évben 5 roma gyerekemből 3 jeles, vagy kitűnő volt. Úgy állnak a szülők hozzá, segítik, biztatják. És nem rossz képességű gyerekek. Erről nem szól a fáma, erről nem sajtóznak, erről nem készítenek riportot. – panaszolja a tanárnő.

Az igazgatóhelyettes szerint amíg a társadalomban azt látja a gyermek, hogy nem a tudásnak van értéke, addig borzasztóan nehéz az iskola helyzete, mert a gyermek azt csinálja, amit lát, amiben él. Ha otthon a családi közösségbe nem érték a tudás, a gyermeknek sem érték a tudás. Ha agresszióval intézik el a gyermek esetleges vagy valódi rossz magatartását, az a gyermek agresszív, azzal válaszol. Tehát ez a borzasztó gondunk, a fegyelmezetlen magatartás, agresszivitás, durvaság. Nem tudnak szépen szólni egymáshoz, ha valami vélt sérelem vagy valódi sérelem éri, azonnal rúg, üt, öklöz. És a szülők nagy része - bármennyire is kiépítettük a partnerközpontú együttműködést velük - nem partner az oktató-nevelő munkában. Szülői értekezletre nem jönnek el. Fogadóórára nem jönnek el. Felszólításra sem, hogy megbeszélhessük a gyermek magatartását, tanulási nehézségeit. Tehát nincs fegyelmező eszköz a kezünkben.

- A szavaiból azt veszem ki, hogy ez a múlt heti eset egyáltalán nem egy egyedi történet. Bizony sűrűn előfordul, hogy azzal fenyegetőznek a gyerekek, hogy majd szólok apámnak...»
(Tovább: http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=58248 )


 
 elckerlyck  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-10-15 10:37   
2003-10-15 10:23, melinda:
Újra kialakul funkcionális analfabétizmus:

Kedves Melinda, érdekes lenne a funkcionális analfabétizmust egy kicsit differenciálni: oktatási, orvosi, lélektani komponenseit is figyelembe venni. Az adóhivatal ürlapjainál én is funkcionális analfabéta vagyok, mivel egyszerüen megmakacsolom magam a hivatalos nyelv megértése-elsajátítása ellen. Lehet, hogy egy angyali édes pofa autista az Anyám tyúkjával még elvan, de egy tértivevény (már maga a szó is egy förmedvény) kitöltése már meghaladja a képességeit.

 
 melinda  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-10-15 10:29   
2003-10-15 10:23, elckerlyck:
-
Sajnos így áll a helyzet.

 
 melinda  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-10-15 10:25   
2003-10-13 18:41, husikamm:
-
Kedves Husi, én mondok Neked köszönetet az érdekeltek nevében.
Melinda

 
 elckerlyck  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-10-15 10:23   
Amit Bradburry a Fahrenheit 451-ben jósolt, elér lassan minket, azzal a különbséggel, hogy az olvasást nem betiltották, hanem a társadalom önként lemond róla.
 
 melinda  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-10-15 10:23   
2003-10-15 08:56, Fredi:
-
Kedves Fredi, az alábbiakról szereztem tudomást imitt-amott:

Világméretekben (és gyakorlatilag Magyarországon is!) nő az analfabéták száma.
Hazánkban rohamosan nő a funkcionális analfabéták száma....

Egy-két tanulmányból - de nem emlékszem honnan - jegyeztem fel a következőket:

Újra kialakul funkcionális analfabétizmus:
2000-ben kb. a biológiai maximum 1-2%-a az abszolút analfabéta; 6-7%-a a funkcionális analfabéta (ez kb. 0,5 millió felnőttet jelent). AzUSÁ-ban ez a szám jóval nagyobb (10-14%) és megfigyelhető, hogy a fejlett országokban fokozatosan emelkedõ tendenciát mutat.

Az oktatás hanyagolja az állampolgári ismeretek és kommunikációs készségek elsajátíttatását. Nem vetődik fel problémaként az a fajta funkcionális analfabétizmus, amely az állampolgári jogok gyakorlásához való nem-értés, a személyes és szociális igények nem megfogamzani tudása, a probléma felvetés és megoldás hiánya jellemez.

A komputerizálódás hozzájárul a globalizálódás felgyorsulásához; megfigyelhetõ az angol nyelv térhódítása (a számítógéphasználatban és a mindennapi szóhasználatban egyaránt) és ezzel párhuzamosan a nemzeti nyelv háttérbe szorulása. A jelenség hátterében ott van az alkalmazkodási kényszer is, de fontos szem elõtt tartani a nemzeti nyelv, a nemzeti kultúra és a nemzeti identitás védelmét is.

A funkcionális analfabétizmus a legújabb számítások szerint a felnőtt lakosságnak kb. 1 milliós körét érinti. Olykor 8 osztályt, sőt gimnáziumot végzett fiatalok jutnak el oda 10-20 évvel később, hogy gyakorlatilag funkcionális analfabétákká válnak, miközben menedzser-kalkulátorral és mobiltelefonnal hivalkodnak.

Kettős folyamatot élünk meg tehát: egyrészt végbemegy egy kulturális modernizálódás, kitágulás, pluralizálódás, bekapcsolódás a világ kulturális folyamataiba, a szabadság, az esélyek élménye; másrészt ezzel egyidejűleg tetten érhető a kulturális polarizálódás, a szétszakadás, regionálisan is, szociálisan is. Amit nap mint nap megtapasztalható falun, városon, tanyán, lakótelepen. A tanulmány szerzője Budapest szélén, a békásmegyeri lakótelepen mindenesetre közvetlenül is megéli.

Hosszan beszélhetnék (de a szakemberek előtt ez szinte fölösleges) a kulturális intézményrendszer állapotáról is. A mai állapot részben következménye a korábban röviden jelzett globális és hazai folyamatoknak. Különböző számítások szerint a települések egyharmadában ma már nincs kulturális intézmény. A legújabb statisztikák szerint a háztartások kétharmada ma Magyarországon nem költ kultúrára, miközben a kultúrára való ráfordításokon belül örvendetesen megnőtt az elektronikai fogyasztási cikkek beszerzése (elsősorban a számítógépekre, a videokészülékekre, modern televíziókra gondolok). Az utóbb említett vásárlási tendencia persze kulturálisan is kedvező lehet, amiként a telefónia bámulatos hazai expanziója, a mobiltelefon elterjedése szintén rendelkezik egy pozitív „kulturális” húzóerővel is. Ugyanakkor nem látni — meglehet, pesszimista álláspont —, hogy mindez az értékes kultúrához való hozzáférhetőség javulását, az esélyek közeledését eredményezi-e. Jelenleg ugyanis egyelőre még inkább mintha az esélykülönbségek növekedésével járna a technikai modernizáció, a digitalizáció. Elég csupán a számítógépekkel való ellátottság, illetve az internethez való tényleges hozzáférés területi és szociális metszeteire utalni...

Agárdi Péter: «A kultúra esélyei az ezredfordulón» c. tanulmányában többek között ezt írja: «Az olvasottság és az olvasási kultúra visszaszorulása még a szenvedélyes olvasók körében is „szomorú” tény. Életformabeli okokból, korosztályi okokból egyaránt. Köztudottan relatíve még a fiatalok és a legidősebbek olvasnak sokat. Ami azonban igazából megdöbbentő: egy, a 90-es évek közepén elvégzett felmérés szerint a pedagógusok kedvence Robin Cook. Az persze nem baj, hogy az ember könyv gyanánt lektűröket, krimiket, fantasyt, gyenge dolgokat is olvas. Egy művelődésszervezőnek pedig nem csak kikapcsolódásból, hanem „küldetéstudatból”, hivatásszeretetből is ismernie kell a bestseller, a kommersz, a giccs különböző típusait, kurrens árucikkeit.» (Érdemes elolvasni a teljes tanulmányt: http://www.mmhir.hu/org/csongrad/nye2000eaagardi.htm )

A megjelent tanulmányok szerint az analfabétizmus legnagyobb aránya általában a romákra jellemző...

Az elítélt roma fiatalok alapfokú oktatásával kapcsolatban érdekes ez a példa:
A Rosti iskolának évtizedek óta működik a börtöntagozata, ahol Pálhalma, Mélykút, Sándorháza bv-intézetének elítéltjeit tanítják. Évtizedek óta az iskola programjában szerepel a hátrányos helyzetűek segítése, ezen belül is a környékbeli börtönök fogvatartottainak alapfokú oktatása A reintegrációhoz szinte utolsó esély a tanulás. Dr. Kis Attiláné, az iskola igazgatója elmondta, általános tendenciaként tapasztalják, hogy az oktatásra jelentkezők között egyre több az alulképzett: a kétezer elítélt mintegy három százaléka teljesen analfabéta (nagy részük roma). Így az oktatás meghatározó eleme az írás-olvasás megtanítása. Szomorú trend az is, hogy egyre több közöttük a fiatal, akik nemhogy javítanak, hanem inkább rontanak az arányokon. Jól ismert, és itt is kimutatható az összefüggés a hátrányos társadalmi helyzet és a bűnözés, az antiszociális magatartás között. Sorsukban változást csak a gazdasági, társadalmi felemelkedés hozhat: ehhez viszont elengedhetetlen a megfelelő képzettség, amely munkaerőpiaci helyzetüket alapvetően befolyásolja. A börtöntagozaton tanítók tapasztalata szerint ugyanis a büntetésüket töltő, az iskolai rendszerből korán kieső, mindössze egy-két osztályt végzett roma fiatalok szinte analfabéták. Mivel a szakképzetlen munkaerő iránt fokozatosan csökken a kereslet, kirekesztődnek a munkaerőpiacról, s ez a bűnözés felé hajtja őket.
Az analfabéták oktatásának programját az iskola dolgozta ki, s ez a pedagógiai program az, amelynek továbbfejlesztésére nyílik lehetőség a sikeres pályázattal...
(Forrás: http://www.sportvaros.hu/tallozo/hirek/001212_do_halmozottan.htm )


Érdekes az ún. «butulizmus» jelensége hazánkban is:
«Nem az a legnagyobb baj, hogy a magyar diákok egy nemrégiben készült nemzetközi tudásfelmérésben rosszabb eredményt értek el, mint korábban bármikor, hanem az, hogy a teljesítmény - miközben az "iskolázottság" foka papíron nő - immáron több éve romlik. Az iskolarendszerből kilépők a gyakorlati tudásban a leggyengébbek.
Soha annyi műveltségi vetélkedőt nem láthatott a magyar tévénéző, mint napjainkban. A népművelésnek ez az új formája talán hasznos is lehetne, ha a vetélkedők során nem olyan speciális ismeretanyagra kérdeznének rá, amelynek legtöbbször sem a hagyományos értelemben vett általános műveltséghez, sem a mindennapi életben hasznosítható tudáshoz nincs sok köze. Némileg hasonló a helyzet a közoktatással is: az iskolák többsége sokat ad - és kér számon - lexikális ismeretekből, de kevéssé tanít meg gondolkodni...» (Erről részletesebben itt: http://www.sportvaros.hu/tallozo/hirek/020516_butu.htm

 
 elckerlyck  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-10-15 10:14   
Frédi, a számból vetted ki a szót! A dolog valahogy mintha tabu lenne:

(próbáltam "ph"-val is, ugyanezzel az eredménytelenséggel)
Egy idézetet találtam:
"Die OECD-Studie zeigt, „dass entstandene ‚Alphabetisierungslücken‘ nicht auf fallende Bildungsstandards, sondern auf steigende Bildungsanforderungen von Seiten der Unternehmen zurückzuführen sind.“ LitDok. 1998/99 a-1256.
Für Deutschland wird die Zahl der ‚funktionalen Analphabeten‘ (d.h. sie beherrschen nicht die Mindeststandards der Schriftsprache) auf drei bis vier Millionen geschätzt (zumeist Hauptschüler mit und ohne Abschluss). LitDok. 1998/99 a-1272"

 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-10-15 08:56   
Kedves Melinda,
olvastam a letörö hirt az olasz analfabetizmusról. Sajnos nem tudok konkrét
számokkal szolgálni, de a helyzet itt Németországban is nagyon rossz. Gondolom ez alol Keleteurópa sem kivétel. Nincsenek idevonatkozó magyarországi adataid ?

 
 melinda  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-10-15 08:48   
Sajnos ez is Európa, s elgondolkoztató, hogy az analfabétizmus még mindig nemcsak a múltté, hanem napjainkig élő és aggasztó problémája!

Olaszország/Közérdekű hírek:
http://www.magyaronline.net/forum/viewtopic.php?topic=1040&forum=20&1

 
 rigojanos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-10-13 22:57   
2003-10-13 08:54, elckerlyck:
-
Most látom, hiába is lettem volna itthon. A rádióm nem "Petöfi", hanem "Szokol".
-


Tehat radiozni szokol?

 
 bovi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-10-13 18:53   
2003-10-13 09:20, elckerlyck:
-
Príma lenne
-
Gondoljatok rám is, igazán érdekel!!!

_________________
üdv:bovi

 
Ugrás a ( előző lap 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 következő lap )
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó