2017. november 25. Címlapra!
[Regisztráció]  [Profil szerkesztése]  [Beállítások szerkesztése]  [Keresés]
[Magánüzenetek]  [Felhasználók listája [Bejelentkezés]
MagyarOnline.net Fórumok >> A Magyar Világkapcsolat >> Magyarok maradunk?
Új topik indítása   Üzenet küldése
Ugrás a ( 1 | 2 következő lap )
 mizy  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-07-28 05:06   
2003-07-25 11:16, bobe:
-
köszi a jo peldat hiszen en is ide akartam kilyukadni, alapjaban veve az a fontos hogy a gyermekek megtalaljak a helyuket a vilagban es ismerjek a gyökereiket .......
----
Kedves Bobe, Judit,
Erdekes szituaciokat taglaltok; kedvtelessel olvasgattam, es hirtelen eszembe jutott egyik igen kedvelt ironom konyve: Feher Klara: HOVA ALLJANAK A BELGAK? -igen, a gyokerek ismerese, keresese a lenyeg. Feher Klara konyve is ilyesmit boncolgat, igen humoros formaban. Ma vele megyek agyba, ha mar ily veletlenul levettem a polcomrol. Jo olvasast! (nekem!) (talan reggelig )

Udv. Nektek, mizy

 
 bobe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-07-27 10:13   
azt hiszem neki is jol fogna nehany magyar lecke nem?

 
 bobe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-07-27 10:01   
Kerö! ezt nekem ajanlod? nagyon kedves vagy köszönöm szepen
 
 Kero  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-07-25 23:36   
Magyar Leckék

A Hungarian Language Course

 
 bobe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-07-25 20:02   
szeressuk egymast!!!
jo, en nagyon szeretek mindenkit csattogunk ma?

 
 Kero  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-07-25 17:25   
Kicsit ismetled magad, de erre talan:

"hogy kinek milyen terito van otthon a dohanyzoasztalan."

Nem a milyen, hanem a mennyi.

Meg osztan asse teljesen koser, hogy Barkivel, hisz voltak/vannak itt grofok-vitezek, akiken altalaban jokat derul az ember, de kb annyira kommunikal vele/veluk itt is, mint a valo eletben tenné.



DE! Szeressuk egymast magyarok, szaporodjanak a bekes, derus hozzaszolasok a Mon foruman

 
 rigojanos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-07-25 16:34   
Tobb oldalrol is lehet ezt a dolgot nezni. Mivel nem szuletett meg konszenzus magyarok kozott azzal kapcsolatban, hogy mit is jelent magyarnak lenni, igy aligha fogjuk megfejteni, hogy mit jelenthet svednek, feketenek, amerikainak, nemetnek, stb. lenni.

Hogy hogyan fogadnak el valakit egy sajat szarmazasatol eltero kornyezetben, az nagyon sokmindenen mulik. Mivel alapveto, az emberrel vele szuletett sajatossagokat (mint pl. borszin) nemcsak levetkozni nem lehet, de maga az “alkalmazkodas” fogalma gyakorlati lehetetlensege miatt elmeletiletileg is abszurd, ezert kerdeses, hogy valoban helyezhetjuk-e azonos kategoriaba az ilyen tipusu kulonbsegeket a vallasi szokasokbeni elteresekkel peldaul. Vagy a mi esetunkben, a nyelv, illetve kulturalis kulonbsegekkel. Az “emberseg” kategoriaba tartozo “massag elfogadasa” en azt hiszem vele-szuletett dolgokra vonatkozik, igy a rasszizmus vagy a masok vallasi hovatartozasa toleralasanak meglete/hianya persze jo pelda itt, de a szuletesi helyunk/anyanyelvunk/hagyomanyaink idegen kornyezetben valo apolasanak lehetosege kozott en nem vonnek ilyen hatarozott parhuzamot.

Egy orszag nepe sem mentes sajnos a massag elfogadasat akadalyozo ostobasagtol, de amellett, hogy aligha elheti le ugy egy “mas” ember az eletet, hogy 24 oran keresztul hagyja magat befolyasolni az ot itt-ott ert negativ elmenyek altal, (mert ismerjuk el, azert keves helyen irjak ki manapsag a buszra, hogy erre csak feher/heteroszexualis/olvasott/nagymellu/alig kopaszodo egyen szallhat fel) igy nekunk sem kell maskepp tennunk, mint sajat magunkban apolni a masok irant erzett toleranciat, es a hetkoznapjainkban tavoltartani magunkat az ostobaktol.

Szuletesi helyunkre jellemzo kulturat viszont vagy viszunk magunkkal mashova, vagy nem. Azt vagy apoljuk, vagy nem. Szubjektiv. Nincs jo vagy rossz megoldas, az uj kornyezet felol tapasztalhato tolerancia meglete/hianya meg eleg sokretu. Ugyan minden orszagban er bevandorlokat negativ elmeny, azert (anelkul, hogy altalanositanank persze), az ezen a forumon megjelenok lakhelyei (uj hazaja, ha ugy tetszik) mind otthont/lehetoseget biztositanak arra, hogy akar szervezett formaban is apoljak a regi otthonokbol hozott nyelvet, szokasokat. Magyar kozossegek, iskolak, tarsasagok, egyesuletek, szinhazak, cserkeszet, es meg sorolhatnank. Eleg belenezni a MON szervezeti ismertetojebe.

A magyarsag apolasara tehat nem kell senkit megprobalni inspiralni. Eppen ezert (ezt a kerdest tekintve) a kornyezetunk magunkkal szembeni elvarasainkrol valo meggyozesenek szelmalom-harca helyett erdekesebb megosztani egymassal a kornyezetunkben elo magyarok szamara rendelkezesre allo lehetosegeket, sajat pozitiv tapasztalatainkat, elmenyeinket, hogy aki aktivan akarja apolni a “magyarsagat” az tudja, hogy megteheti. Akit viszont nem foglalkoztat a kerdes, annak az erzesei is mindvegig tiszteletben legyenek tartva.

Az itt mindannyiunkban kozos, hogy osszejovunk naponta, hogy talalkozzunk, magyarul irjunk, beszelgessunk, barmirol. Es mindezt orommel tesszuk, fuggetlenul attol, hogy kinek milyen terito van otthon a dohanyzoasztalan.



 
 Kero  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-07-25 13:50   
2003-07-24 23:41, Pompéry Berlin:
-
Míg egyetértek veled, Judit, egy kitételed megütötte a "fülem":
"Mert a környezeti hatás valamikor csak túlsúlyos lesz"

A "kornyezeti hatas" normalis, nem tulsulyos

Szep a peldad amit feljebb irtal - harmonikus, sokszinu csalad lehet, en is szivesen baratkoznek veluk.

Szivesebben mint egy pszeudo-magyar csaladdal, ahol a gyerekeket kiskoruktol azzal tomik, hogy trianon, rohadt roman/szerb/*.*...vagy amit akarsz ide...

 
 bobe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-07-25 11:16   
köszi a jo peldat hiszen en is ide akartam kilyukadni, alapjaban veve az a fontos hogy a gyermekek megtalaljak a helyuket a vilagban es ismerjek a gyökereiket aztan hogy milyen nyelveken fognak beszelni mikor majd felnöttek lesznek majd elvalik Megegyszer köszi Judit
 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-07-25 00:39   
2003-07-25 00:00, bobe:
-
Gondolod, hogy ezt kívülről el lehet/kell dönteni? Szerintem svédek lesznek.

Közvetlen baráti körünkben van egy nagyon szimpatikus és érdekes család: az asszony indus, a férj görög. Berlinben ismerkedtek meg és van két fiuk. Alexis 20, Nikitas 16 éves. Van a lakásban elvétve indus, és néhány görög diszítőelem, de az egész berendezés inkább a berlini német értelmiség interiörje. AZ egész milliö, a szokásaik, közlekedésük, baráti körük a berlini értelmiségi benyomását keltik.

Ha a fiúkat kérdezed, ők németnek érzik magukat. Mindkettőn messziről lerí a "külföldiség", de akadályként nem élik ezt meg, ill. nem szóltak még ilyesmiről. A nagyobbik különösen tehetséges, kitűnően zongorázik és most végezte az első évet a Freie Universität fizika szakán. A kisebbik kisebb szellemi kapacitású és éppen a nagykamaszok elviselhetetlen időszakát éli.

Jól ismerjük a családot, összejáró baráti viszonyban vagyunk, Zsófi lányom pedig az ovodától az általános befejezéséig, napköziig együtt járt a fiúkkal, tehát közelről van módunk a fejlődést figyelni.

A házaspár németül beszél otthon, az asszony valami nagyon pici indiai etnikum tagja, anyanyelve ezért nem hindi. Szülei már nem élnek, csak távolabbi rokonai és mind Indiában. Kb. 3-4 évenként járnak Indiába, a gyerekek nem beszélik sem anyjuk anyanyelvét, sem a hindit. A férj szülei nagyon idősek. Görögországba minden évben mennek, a fiúk elkezdtek görögül tanulni, de hogy mennyire tudnak, azt nem tudom megítélni.

A kultúrális különbség ellenére rendkívül harmónikusnak látszik a házasság. Ha nem látnám fizikai küllemüket, az attitüd alapján biztosan németnek gondolnám őket.

Elnézést a hosszú kitérőért és még csak nem is magyar a család, de talán érdekes bepillantást enged egy világba, ahol egyenként mindkettő idegen egy harmadik környezetben.

 
 bobe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-07-25 00:00   
Csak egy kerdesem van? Erre adjatok valaszt mert ezen evek ota gondolkozom : van a szomszedunkban egy asszony aki meg Erdelyben hozzament egy szinesböru afrikai diakhoz, majd ideköltöztek Svedorszagba. Ket gyerek szuletett szep magyar nevuk van de edesapjuk börszinet örököltek itt nönek fel Svedorszagban. Kerdem en ez a ket gyerek hovatartozik majd ha felnö? Szepen beszeltek magyarul mikor talalkoztam veluk. Itt sajnos eleg rasszista vilag van. Romaniaban sem volt valami jo dolguk itt sem . Ennek a ket gyereknek sehol sem lesz helye . Es akkor mi azt osztjuk itt hogyan tartsuk meg a magyarsagunkat, elöször embersegunket kellene megtartani. erre tudtok-e megoldast?

 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-07-24 23:45   
2003-07-24 23:19, Kero:
-
2003-07-24 18:53, hunor:
-
"aki magyar szulok gyerekekent szuletik uj hazajaban"

Oximoron hunor mester, a gyerek a sajat hazajaban szuletik, nem az "uj hazajaban".



Itt en fogalmaztam felreerthetoen - a szuloknek uj haza, az ott szuletett gyerekeknek termeszetesen az a hazajuk. A sajat kultura megtartasanak beleverese termeszetesen nem OK, hanem mint plusz dolog, mindenkeppen hasznos - errol irt korabban P. Judit is tobbszor.


"Meg akkor is, ha a szulok magyar szottesekkel teli, karikasostoros, herendi porcelanokkal cifrazott lakasban, kizarolag magyarul beszelve hozzajuk probalnak megtartani a sajat kulturajukban."


Ebbol a szempontbol a fali himzes, stb., stb., csupan kiegeszito elem, nem hiszem, hogy ezen lenne a hangsuly. Stilusbeli dolog, kinek mi tetszik, ki mivel disziti a lakasat. En peldaul mandarinfat nevelgetek, mas pedig datolyat.



Felreertes ne essek, nem a tortenelem miatt elszakadt teruletekrol beszelek, hanem az onkent tavozott emigransokrol, kint dolgozokrol..stb.


Stimmel.


"Magyar iskolak..."


Ez alatt hetvegi magyar iskolak ertendok?

 
 Pompéry Berlin  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-07-24 23:41   
2003-07-24 18:30, Kero:
-
Míg egyetértek veled, Kero, egy kitételed megütötte a "fülem":
"... aki nem erolteti a gyerekeit magyar iskolakba..."

Ez az erőltetés egy kétélű kard és nem kis gondot okoz. Ha erőltetni kell, akkor azzal gyakran az ellenkezőjét éri el az ember. Ill. abban van a pedagógia magasiskolája, hogy a gyerek ne érezze kényszernek. Ez bizony emberpróbáló feladat és keveseknek sikerül. Mert a környezeti hatás valamikor csak túlsúlyos lesz. A gyerekek pedig egy időben nem akarnak elütni a környezettől.

 
 bobe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-07-24 23:40   
Kerö veled tartok

 
 Kero  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-07-24 23:19   
2003-07-24 18:53, hunor:
-
"aki magyar szulok gyerekekent szuletik uj hazajaban"

Oximoron hunor mester, a gyerek a sajat hazajaban szuletik, nem az "uj hazajaban".

Meg akkor is, ha a szulok magyar szottesekkel teli, karikasostoros, herendi porcelanokkal cifrazott lakasban, kizarolag magyarul beszelve hozzajuk probalnak megtartani a sajat kulturajukban.

Felreertes ne essek, nem a tortenelem miatt elszakadt teruletekrol beszelek, hanem az onkent tavozott emigransokrol, kint dolgozokrol..stb.

 
 bobe  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-07-24 19:28   
Jo tema !
Szeretem a heveskedö embereket akik nyakig belevetik magukat egy temaba. Mi is magyarul beszelunk itthon senki nem kerte hogy maskent beszeljunk az mas kerdes hogy az orszag nyelve mas es otthonunkon kivul nem az anyanyelvunkon ertekezunk. A gyermekeim beszelnek magyarul, hiszen anyanyelvuk, de mint ahogy az erdelyi magyar fiatal aki Moldvaba vagy Havasalföldre kerulve es romanul beszelve többet veszit az anyanyelveböl igy vannak a lanyaim is. Itt meg nehezebb hiszen nincs magyar kollega ismerös ,barat, ujsag, tv, radio. Az unokam eleve ket nyelvu hisz hamar ovodaba kerult es ott bizony senki sem tud magyarul .Te svedorszagi magyar lany en is Svedorszagban elek csak kicsit több ideje mint te es meg mindig magyarul beszelek ha magyarul szolnak hozzam,de az unokam mar nem fog magyarul beszelni ugy mint en vagy az edesanyja. Ez teny ezt nekem el kell fogadni csak remelhetem hogy meg fogja erteni amit majd magyarul mondok neki es nem szegyel majd az utcan elindulni a bevandorlo nagyijaval mert mar ilyenre is volt pelda

 
 rigojanos  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-07-24 19:19   
Nekem gyerekem nincs, ugyhogy ebbol a szempontbol aligha tudnek kielegito valaszt adni. De en ugy kepzelem, hogy fuggetlenul attol, hogy hol szuletett, az otthoni, szuloi korben fenntartott nyelv es hagyomanyok elsodlegesek az intellektualis/erzelmi hovatartozas megitelesenel. Az unokaocsem angol nyelvteruleten szuletett, angol baratai vannak, angol gyerekekkel jatszik es csak az anyja magyar. Viszont az csak magyarul beszel hozza, es a magyar nagyszulokkel rendszeres kapcsolata van. Otthon fontosak naluk a magyar hagyomanyok, unnepek, jatekok, mesek, stb, es ugyan o meg pici, de magyarnak nevezi magat, aki egy bizonyos orszagban/varosban el.

A kulfoldre telepult felnottek eseteben persze tobb szemelyes tapasztalatom van, leven, hogy en is az vagyok (kicsit felnott ). En soha nem fogom magamat masnak vallani, mint magyarnak, de ez egy nagyon szubjektiv dolog. Mindenkit mas vitt a szulohazajan tulra, mas korban, mas korulmenyek kozott. Vannak, akik fuggetlenul attol, hogy Magyarorszagon szulettek, egesz eletukben orszagrol orszagra telepultek, es ha a hozzajuk legkozelebb allo elmenyek (csalad, baratok, szerelmek, karrier, stb.) mind magyar vonatkozastol mentes korulmenyek kozott ertek oket, akkor nyilvan mas erzesekkel es definiciok szerint gondolnak a nemzetisegukre.

 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-07-24 18:53   
Kerdes: milyen nemzetisegu az a gyerek, aki magyar szulok gyerekekent szuletik uj hazajaban? Szukseges-e meghatarozas? Ha pedig igen, akkor az mikent nyilvanul meg a hetkoznapi eletben?

Hunor

 
 Kero  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-07-24 18:30   
Miféle magyar lehet az, aki csak az autoban káromkodik magyarul mint egy kocsis, aki nem erolteti a gyerekeit magyar iskolakba, mert ugy gondolja a 2 hivatalos nyelv megtanulasa fontosabb NEKIK, mint a szuleik nosztalgiája, aki bizony a buszon s mas nyilvanos helyeken olyan nyelven beszel amit a honfitarsai is megértenek.

Nosztalgia? Realitás?

 
 Magyar Lány  módosítás |   válasz erre |   profil |  2003-07-24 18:20   
Sziasztok!
Most nemreg talaltam ra erre a honlapra, es a topik cimere szeretnek valaszolni. Megpedig az en valaszom az, hogy en magyar maradok kulfoldon is. Svedorszagban elek, igaz csak 1 eve. Elettarsam pedig 16 eve. Mindketten Erdelybol szarmazunk. Elettarsam 16 ev alatt, rengeteg sveddel korulveve, sot evekig csak a sved nyelvet hasznalva semmit nem felejtett a magyar tudasabol, sot meg a jo szentgyorgyi akcentusat is ugy megorizte, mintha mai napig ott elne.
Kulfoldon elunk, alkalmazkodnunk kell. De itt nem keri tolunk senki, hogy valjunk svedekke. Es nem is fogunk soha. A gyermekeink sem. Valoszinuleg nagyon nehez lesz azutan, miutan majd ovodaba, sved kornyezetbe kerulnek, de nem hiszem el, hogy valakinek konnyebb, egyszerubb es szebb egy idegen nyelven a gyermekeihez szolni. Es az otthonunkba csak magyarul fogunk beszelni. Azert, mert az ember maradjon az, aminek szuletik, mert az az ember aki hajlando feladni az anyanyelvet az mar nem tartozik sehova, mert "nyelveben el a nemzet". Megha barmelyik orszagban is el, es barmelyik nyelvert adja fel a sajatjat, abban az orszagban ugyse fogjak soha bennszulottnek nezni, es annak tartani. MIndig is bevandorlo marad, meg ha fel is adja a kulturajat.
Masik dolog: vannak olyan ismeroseim, ahol a lany magyar, a fiu sved, es a fiu termeszetesnek tartja, hogy a gyermek ketnylevu es ket kulturaju lesz, es hogy minden evben hazalatogatnak Erdelybe. Es az a fiu is gazadagabb lesz annyival, hogy megismer egy, az övetol teljesen kulonbozo kulturat. Tehat en ugy latom, hogy mindenki jol jar, es meg a szarmazast, a nyelvet sem kell feladni.
Es egy masik hozzaszolashoz hozzafuznem, hogy en buszke vagyok arra, hogy magyar vagyok, annak ellenere, hogy ez allapot. Sokminden van a tortenelmunkbe, nem csak a kozepkorban, hanem azelott is, amire igazan van miert buszkek legyunk.
Nem akartam senkit megserteni a hozzaszolasommal, csak velemenyt mondtam.
Es örulok, hogy eleg sokan hasonloan gondolkodnak.Sziasztok:

Magyar Lány

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-09-15 04:28   
Kedves Ribizli, csak egy részletkérdéshez szólnék most hozzá: a román kisebbség nem rendelkezett kevesebb joggal, mint mi most. Leszámítva az egyetemi oktatást anyanyelven.És leszámítva az új törvényt,melynek révén ott, ahol a 20 százalékos lakossági arányt meghaladjuk, anyanyelven is ki lehet írni a helységnevet, és gyűlésen anyanyelven is lehet beszélni.Amelyet nemigen tartanak be.
Egy nemzeti kisebbséget azok a jogok illetnek meg, amelyeket akar magának, és amelyeket kicsikar.
Nem tudom, hallottál-e a Gyulafehérvári kiáltványról, amelyet az erdélyi románok még a trianoni békekötés előtt szerkesztettek meg, és amelyben -első pontként- teljes kulturális, gazdasági és területi autonómiát ígértek az etnikumoknak. És amelyet nemcsak, hogy nem tartottak be soha, hanem le is tagadnak.

 
 andi_usa  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-09-14 22:15   
Kedves Ribizli,

erre a megjegyzésre volt a válasz, melyet Ferencz Zsuzsanna irt:

"1. megfigyelésem szerint a "magyartalanodás" ott kezdődik, amikor valaki nyilvános helyen,más ajkú tömegben stb. restell megszólalni az anyanyelvén "



Andrea

 
 Ribizli  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-09-14 19:57   
Andi, nem értem az összefüggést, pedig már végre úgy örültem egy jó vitának.
 
 andi_usa  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-09-14 15:08   
Férjem sose restellt nyilvánosan magyarul beszélni, s az ö gunyos megjegyzései másokra vicces emlékekeim közé tartoznak.

Az egyik egy helybeli supermarketben játszodott le, mikor férjem kijelentette a vad zöld zakora elöttünk, "ilyen feltétlenül nekem is kell!" A férfi megfordult, s odaszolt kislányunknak "a bácsi is magyar ám!"

A másik élmény a helybeli tánchelyen volt, diszes szilveszteri müsorra mentünk, s kicsit késön érkeztünk igy nem volt külön asztalnál hely, hanem egy nagy körasztalnál a kandallo körül lettünk ültetve ahol már helyet foglalt egy aranylamé öltönyben lévö férfi két idösebb növel, a férfi középkoru lehetett. Gondoltam, hogy férjem ezt a feltünö s nem elönyös öltözetet nem fogja megállni megjegyzés nélkül. A férfi elöbb kiséröinek magyarázta angolul, miután férjem nekem mondta, hogy talán a Pic n' Saveben árulnak ilyet, hogy volt barátnöje varrta neki, de aztán kissé ingerülten fordult hozzánk, a pezsgönkre mutatva, s magyarra forditva a szavait, hogy azt is lehet ott kapni amit mi iszunk, s van ennél jobb márka is. Mondtuk de nem itt, ezen a helyen.

Miért volt a két legelönytelenebben öltözött férfi magyar, akikkel 24 év alatt itt találkoztam?

Andrea

 
 hunor  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-09-14 14:50   
Ribizli, egyetértünk. De büszkék lehetünk külön az egyes dolgokra, amelyek a magyarsághoz kötödnek. Míg ömmagában a magyarsághoz tartozni - az egy adott, ha úgy tetszik, velünkszületett tulajdonság. És ezt megtartani, vállalni, stb. - természetes állapot, minden különösebb gond nélkül.
 
 Fredi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-09-14 14:36   
Kedves Zsofi (Ribizli) !

Nagyon tetszik amit nemzetről, nemzeti büszkeségről írtál és gratulálok bátorságodhoz. Bátorság kell ma ilyen gondolatok kimondásához, hiszen sajnos ezzel garantáltan kisebbségben vagyunk, még akkor is ha olyan jeles emberek vallanak hasonló nézeteket mint például Rau német államelnök.

Ezt legutóbb keserüen kellett tapasztalnom, amikor a csikszeredai/ heidelbergi remek néprajzkutatót és írot hívtam meg freiburgi egyesületünkbe és ő is hasonló nézeteit fejtette ki. A reakció elképesztő volt. Még ma is restellem a dolgot.

Üdvözlettel

Frédi

 
 Ribizli  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-09-14 13:12   
Sajnálom Kenguru az e)-vel abszolut nem értek egyet!
Pl. a *nemzetben* való gondolkodással a franciák jóval megelözték a magyarokat (Francia forradalom 1789, Magyar nemzeti forradalom 1848). Ami a soknemzetségü államot illeti sem túl pontos a megjegyzés.
Ma könnyü a helyzet, mert Magyarországon csak 5% a nem magyar identitásu. Viszont a magyar nemzetiségi politika a osztrák-magyar monarchiában sem volt túl híres. Az egyedüli elismert nyelvek a német meg a magyar volt, szlovák vagy román felsöfoku végzetségi lehetöség nem volt. Ha úgy vesszük ma az erdélyi magyarok több kisebbségi joggal rendelkeznek mint a román kisebbség a K&K idök alatt (persze ma más idök vannak úgyhogy egy picit biceg ez a hasonlat).

A magyarok nem jobbak vagy rosszabbak más nemzeteknél. De föleg nem kiválasztott nép. Honnan vennénk a bátorságot, hogy más nemzetek fölé helyezzük magunkat?

Ez utóbbi után tehát nem lehetek büszke a magyarságomra hiszen ez nem érdem. Nem tehetek róla, természeti adottság.

Szerintem a nyelvet és kultúrát ápolni kell, mert mind ez egy plusz (ezért tudok ezen a szinten magyarul, pedig nem éltem soha Magyarországon). Többlethez van hozzáférhetöségem. Nyitottabb vagyok a világ felé.

 
 Ferencz Zsuzsanna  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-09-08 07:36   
Kedves Kengurú, elég jól összefoglaltad.Kiegészíteném azzal, hogy:
1. megfigyelésem szerint a "magyartalanodás" ott kezdődik, amikor valaki nyilvános helyen,más ajkú tömegben stb. restell megszólalni az anyanyelvén
2. amikor a magyarságtudat megtartásáról beszélünk, ne feledjük azt a sok magyar zsidót, Magyarországon született svábot, örményt stb., aki húz a magyarokhoz,bár talán külföldön él,és esetleg magyarnak vallja magát, annak ellenére, hogy a magyar nemzet - hogy finoman fejezzem ki magam - nem mindig tartotta magát Szent István intelmeihez, a nemzeti kisebbségek, etnikumok megbecsülése tekintetében.

 
 kenguru  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-08-29 09:55   
Andinak:

- bocsánat, hogy belekotyog a kenguru de miközben megértem amit Andi írt, van egy rém könnyü recept,

a/ olvassál sokat magyarul, lehetöleg klasszikusokat /és akár szereted, akár nem, a verseket föleg, amik sokxor elgondolkoztatnak/
b/ hallgassál sokat magyar zenét
c/ elsönek kellett volan irnom: ne görcsölj attól, hogy kakukktojás leszel... NEM leszel az, ami föleg Rajtad múlik
d/ a gyerekeIDDEL, magyarul beszélj. Ahogy idösebb leszel, el fogod felejteni a második nyelvet, öregkorra, vagy ha beteg leszel, az anyanyelv jön majd fel. AKKOR nagyon fontos lesz Neked is, meg a gyerekeidnek is. Ez egy olyan kapocs, ami majd akkor, visszakösZön azért, mert fiatalabb éveidben megtartottál "valamit"
e/ légy büszke arra, hogy egy olyan pici nemzet gyermekének születtél, amely nemzettöl a "civilizált" világ többet tanult, mint amennyit adott:
- az elsö soknemzetiségü államformát
- az Aranybullát /az angolszász jogalkotás alapját!/
- az egyik legcsodálatosabb, legkifejezöbb nyelvet /nem mi mondjuk, hanem azok a nyelvészek, akik megtanulták a magyar nyelvet/
- nemzetben való gondolkodást
- más /elesettebb/ népek gyámolitását,
- a technikai forradalom után tudósok, felfedezések ezreit
- stb.

Keresd és mutasd be a családodnak is ezeket az értékeket és nem leszel kakukktojás soha.

Uff!
kenguru

 
 Andi  módosítás |   válasz erre |   profil |  2002-08-28 14:38   
Juci!

A ferjem amerikai es bar pillanatnyilag nem ott elunk nagyon osztom az aggodalmad vagy csak inkabb a gondolataid. Gyermekeim nem szulettek meg csak tervbe vannak veve de sok gondolat motoszkal bennem.
Mi a fontos? Hogy boldog csalad legyunk vagy hogy az otthon maradt anyukam meg csalad elvarasainak megfeleljek es megoruljek.
Valojaban nem is tudom hogy adjak identitast a gyermekeimnek? A sajatom is ossze van zavarodva hiszen ovom a magyar mivoltom a kornyezetemmel szemben es igy mint egy kakukktojassa alakitom magam. De mi a helyzet a gyerekekkel? Az sem lehet hogy ok csak amerikakiak lesznek? Ez nekem ugy hangzik mintha zebrakat szulnek. Szoval sok a furcsa erzes bennem is.
Osztom a magyarsag orzesenek gondolatat csak epp a megvalositas korul vannak bizonytalan pontok.
Amugy Te melyik allamban elsz most?

 
Ugrás a ( 1 | 2 következő lap )
Új topik indítása   Üzenet küldése




Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó