2017. június 26. Címlapra!






Feliratkozás a hírlevélre:

Budapest - Irisz Webcam

Hollandia:WebVilág!|SZERVEZETI ISMERTETŐK

szervezetek, közösségek (5) | egyház (0)
média (1) | szolgáltatások (0)

Hollandiai Magyar Szövetség
Stichting Hongaarse Federatie in Nederland






A Hollandiai Magyar Szövetség a hollandiai magyar szervezetek és egyházak központi átfogó szerve. A honlap áttekintő képet ad a hollandiai magyar szervezetekről, egyházakról, óvodákról, iskolákról, művészeti és üzleti tevékenységekről, médiáról: http://www.federatio.org

 

Jelentős események minden évben:

 

- Március 15. megünneplése (március 15. utáni első szombat) az amszterdami Hungária Klubbal közösen, mely után következik az évi Magyar Bál.

 

- Augusztus 20. megünneplése (az augusztus 20. utáni első vasárnap) az egyházakkal közösen Vianenben, ökumenikus istentisztelet eucharisztikával és úrvacsoraosztással, mely után és délután 15 órától ünnepi összejövetel a vianeni Magyar Otthonban.

 

- Október 23. megünneplése (az október 23. utáni első vasárnap 14.30 órától) a Hollandiai Mikes Kelemen Körrel közösen a vianeni Magyar Otthonban.

 

 

A Hollandiai Magyar Szövetség minden év elején kiadja a Hollandiai Magyar Hírek - Mededelingen van de Hongaarse Federatie in Nederland című értesítőt, mely a hollandiai magyar eseményekről tudósít magyarul és hollandul.

 

Elnök: Prof. Dr. Kibédi Varga Sándor Áron

Alelnök: Dr. Tánczos Ottó

Első titkár: Dr. Tóth Miklós

Másodtitkár: Csanády Ágnes

Pénztáros: Mustó Sándor

Postacím: P. O. Box 178, 3500 AD Utrecht, Hollandia

Székhely: Amszterdam

E-mail: federatio_hollandia@yahoo.com

Honlap: http://www.federatio.org/

 

Hollandiai Magyarok

 

A holland nép történelmi tudatában az a szó, hogy Magyarország, először Magyarországi Mária (Maria van Hongarije) nevével jelenik meg. Ő II. Lajos király özvegye volt. Férje eleste után 1531 és 1555 között Németalföld - amelyhez a jelenlegi Hollandia is tartozott - kormányzója volt. Magyar királyi rangját megtartotta, és férjét haláláig gyászolta. 1993-ban nagy kiállítással adóztak emlékének Hollandiában és Belgiumban, amelyen magyar múzeumi anyag is szép számmal volt látható.

 

A holland királynő egyik őse Árpádházi Szent Erzsébet, II. Endre magyar király lánya volt (egyébként az angol királynőé is). Tudjuk, a királyi házak között sok rokoni kapcsolat áll fenn, tehát nem kívánunk ennek túlzott jelentőséget tulajdonítani. Számunkra mégis nem egészen érdektelen, hogy a holland királynő többek között árpádházi királyaink leszármazottja.

 

A holland-magyar kapcsolatok a reformációval épültek ki. Hollandia, amely az 1579-i Utrechti Unióval jött létre, a Habsburgokkal szemben vívta ki állami függetlenségét. A hosszú küzdelem gyújtópontja a vallásszabadság gondolata volt. Ebben csendült össze a Hét Egyesült Németalföldi Provincia Erdéllyel, amely szintén a nemzeti önállóságért és a vallásszabadságért kelt síkra a Habsburgok ellen. A holland ú.n. 80 éves háború utolsó három évtizede a 30 éves háború része volt, amely a westfáliai békével ért véget 1648-ban. Ennek aláírói között ott szerepel Hollandia és Erdély (I. Rákóczi György fejedelem). I. Rákóczi György, mint ismert, a 30 éves vallásháborúban Bethlen Gábor politikáját követte mint a protestáns hatalmak - s így Hollandia - szövetségese. A magyar kollégiumok és a holland egyetemek közötti ismert évszázados kapcsolat alapja az említett politikai háttér mellett a kálvinizmusban rejlett. Bár Hollandia soha sem volt egységesen református, a politikai vezetés református kézben volt éppúgy, mint jórészt a vallási tolerancia országában, Erdélyben is. A magyar református kollégiumok nagy számban küldték diákjaikat Utrechtbe, Leidenbe, Groningenbe, Franekerbe, gyakran holland ösztöndíjakkal. (Midőn a 18. században Frízland provincia anyagi okokból kényszerült több franekeri ösztöndíj megszüntetésére, kimondták, hogy ez nem vonatkozik frízekre és magyarokra.) Ma is van több állandó holland egyetemi ösztöndíj magyar theológusok számára (a legismertebb az utrechti Stipendium Bernardinum). Az utrechti egyetem központi épületében dombormű tanúskodik a magyar diákokról, akiknek a múlt századig Utrechtben az egyetem mellett magyar kápolnájuk is volt. Nem csupán theológiára jöttek ide, hanem más fakultásokra is, mint pl. az orvosi karra. 1994-ben a Hollandiai Mikes Kelemen Kör a Holland Tudományos Akadémiával és a Starkenstein Alapítvánnyal karöltve megrendezett symposiumát a holland-magyar orvosi kapcsolatoknak szentelte.

 

A 17. században Misztótfalusi Kis Miklós Aranyos Bibliáját - amely nem csupán nyomdatechnikailag hanem nyelvészetileg és theológiailag is kiváló alkotás volt - Amszterdamban nyomta a maga által metszett betűkkel. E betűk mint "Jansonius"-betűk ismertek szerte e világon mind a mai napig. Szakértők jól tudják, hogy e betűk tőle származnak. Apáczai Csere János a Magyar Encyclopaedia-t Hollandiában írta, itt gyűjtötte hozzá az anyagot az akkori tudományos világirodalomból, elsősorban Descartestól. Holland feleséget vitt magával Erdélybe Aletta van der Maet személyében, akinek Áprily Lajos Tavasz a házsongárdi temetőben című költeményében állított emléket.

 

Ruyter holland admirális a holland kormány utasítására 1676-ban kiszabadította a magyar gályarab prédikátorokat a nápolyi alkirály fogságából. Erről Debrecenben emlékmű tanúskodik, amelyet a holland királynő férje néhány évvel ezelőtt ott személyesen mutatott meg fiainak történelmi tanulságul. Évszázadokon keresztül Hollandiában (és Svájcban) nyomtatták és adták ki rendszeresen a Károlyi Bibliát. Hollandok és magyarok között régi, kapocs áll fenn, amely mindmáig tapasztalható. Ezekből az évszázados kapcsolatokból érthetők meg többek közt e században a magyar gyermekvonatok, amelyekkel az első világháború után sok magyar gyermek jött Hollandiába, hogy itt új erőre kapjon. E gyermekvonatokat református és római katholikus egyházi szervezetek szervezték meg mindkét országban. A második világháború után is jöttek Hollandiába gyermekvonatok, míg a magyar hatóságok orosz nyomásra 1948. végén be nem tiltották őket. A gyermekvonatok ifjú utasainak egy kis része Hollandiában maradt és ma is fellelhető. Ezek az akciók sok személyes kapcsolatot teremtettek magyar és holland családok között a társadalom minden szintjén. A gyermekvonatok Hollandiában nagyszámmal elértek olyanokat, akiknek azelőtt semmi érintkezési felületük a magyarsággal nem volt.

 

Hollandiából napjainkban is számtalan segítőakció van folyamatban a Kárpát-medence magyarsága felé. Ezek az említett történelmi háttérből érthetők meg.

 

A múlt század végén és e században a magyar irodalmat nagy érdeklődéssel olvasták Hollandiában. Többek között az Ember Tragédiája is megjelent holland fordításban. Ennek Falanszter-jelenetét a Mikes Kelemen Kör 1953-ban mutatta be Amszterdamban holland nyelven, mintegy mementóként, tekintettel annak akkori időszerűségére.

 

Ezen múlt nélkül nem érthető meg a jelen. A 8-10.000 magyar a holland társadalom része, azzal összefonódott és abban nem idegen elem.

 

Az első világháború után megjelentek Hollandiában is a magyar politikai és gazdasági emigránsok. Itt ők viszonylag gyorsan beleépültek a gazdasági és társadalmi életbe. A limburgi bányákban már régebben dolgoztak magyar bányászok. Ők a huszas évek elején megalapították a magyar Szent Borbála Egyesületet. A bányák bezárásával ez az egyesület is a múlté lett.

 

Amszterdamban a magyar emigránsok jól megtalálták a helyket. Ők alapították meg 1929-ben a mindmáig fennálló Hungária Klubot, amely ilymódon a nyugat-európai magyarság egyik régi egyesülete. A háború utáni elnökök voltak: Palcsik Endre, Gáll Gyula, Kaczander Gábor, Darázsdi József. Jelen elnök: Kántás Pál, pénztáros és általános intéző: Berkó József. Az amszterdami Városi Múzeum egy külön részleget szentel a Klubnak és a magyaroknak Amszterdamban és Hollandiában.

 

Hágában és környékén a harmincas években létrejött az Első Hágai Magyar Női Klub, amely a hatvanas évek végéig funkcionált Stiefelhagenné Janicsek Katalin vezetése alatt. A két világháború között Holland Kelet-Indiában jó lehetőségek nyíltak magyar mérnökök és orvosok számára. Ők ott kiváló névre tettek szert és a háború után - amennyiben túlélték a japán fogolytáborok poklát - Hollandiában találtak helyet.

 

A második világháború után új magyar bevándorlók jelentek meg. Holland állampolgárok, akik Magyarországon éltek, de az országnak a szovjet-világba való betagolódása elől Hollandiába távoztak. Némelyek a németországi menekülttáborokból jöttek át. E téren sokat tettek az egyházi segítőszolgálatok. Voltak, akik itt kértek menedékjogot. A helyzet akkoriban nem volt mindig egyszerű, mivel a magyarokat Hollandiában némelyek tartózkodással szemlélték, mivel Magyarország a háború alatt a németek szövetségese volt. Ilyenfajta tartózkodásnak 1956 véget vetett.

 

Az 1956-os forradalom után - amelyről lentebb írunk - jöttek és jönnek magyar bevándorlók a Kárpátmedencéből és a világ más tájairól is.

 

1948-ban indult be mind római katholikus mind református (protestáns) vonalon az egyházi munka. Hollandiában a következő római katholikus lelkészek végeztek egyházi szolgálatot: Mihályi Gilbert, Radányi Róbert, Nagy Ferenc, Molnár Miklós, Weissmahr Béla, Matyasovich Henrik, Hegyi György és Kondor Tibor. Őket odaadó egyháztagok támogatták. Jelenleg a Hollandiai Magyar Római Katholikus Egyházközségi Tanács gondoskodik a római katholikus lelkigondozásról. Ennek elnöke Komarnicki Egon (Hága). A munka hivatalos római katholikus egyházi keretben folyik, és Miklósházy Attila, a külföldön élő magyarok püspöke (Episcopus Hungarorum in Exteris) hatáskörébe tartozik. Jelenleg nincs állandó magyar római katholikus lelkész. Vendéglelkészek tartanak misét megállapodás szerint. Hágában havonta van istentisztelet, az ország többi részében a lehetőségeknek megfelelően.

 

A protestáns lelkigondozás a Hollandiai Magyar Protestáns Keresztény Lekigondozói Szolgálat keretében folyik, amely a Magyarországi Református Egyházzal és a holland református egyházakkal együttműködve fejti ki tevékenységét. A Szolgálat tagja a Nyugat-európai Magyarnyelvű Református Lelkigondozó Szolgálatnak és a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának. Lelkészek: Tüski István, Tüski Istvánné és Tüski Márta. Főgondnok: Tóth Miklós. A múltban Jakos Lajos ref. lelkész szolgált az ország keleti részében. Vianenben a Magyar Otthonban minden vasárnap van istentisztelet és Hágában évente négyszer. Az ország többi részében a lehetőségek szerint. A lelkészi hivatal Utrechtben van.

 

Az egyházi közleményeket tartalmazó időközi lap a Jöjjetek. Ez a lap 1947-ben indult el a németországi menekülttáborokban. 1957. és 1962. között egészen más jelleggel jelent meg a Jöjjetek, mégpedig mint protestáns keresztyén hátterű általános jellegű kulturális folyóirat a francia Réforme és a német Christ und Welt példájára. A lapot az egész világon olvasták. Ezidőben Kibédi Varga Sándor Áron és Tóth Miklós szerkesztette azt.

 

1956-ban - mintegy a forradalmat előre megérezve - jelent meg Tüski István munkája eredményeként a Szórványban Élő Magyar Református Egyház énekeskönyve, amelyet az 1956-os menekültek körében és azután egész Európában használtak illetve használnak mindmáig.

 

Midőn az egyházak húrját megpendítjük, meg kell állnunk egy pillanatra. A szórványmagyarságot, de talán az egész magyarságot, jobban mint gyakran sejtenénk, az egyházak őrzik meg és tartják össze. Ezzel nem csökkentjük más szervezetek jelentőségét, csak aláhúzzuk, hogy az egyházak fontos kristályosodási pontjaink. Reményik Sándor szava igaz: "Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát!" Azok tartanak meg bennünket és visznek bennünket előre éppenúgy mint a hollandokat, az angolokat, a németeket, a lengyeleket stb. A nagyvilág tengerén az egyházak a bólyáink, a templomok az antennáink.

 

A holland egyetemeken és középiskolákban tanuló magyar diákok, továbbá a holland üzemi életben tevékeny értelmiségiek alakították meg 1951-ben Utrechtben a Mikes Kelemen Kört, mint Hollandiai Magyar Ifjúsági Munkaközösséget. A Kör a kommunizmus előtti magyar és a holland egyetemek világából nőtt ki és abból táplálkozik mind a mai napig. Fővonalát mindig megtartotta. Megmaradt annak, ami az első összejövetelen volt: nyílt magyar szellemi fórumnak, amelyen az egyetemi mérce és az egyetemi szellemi szabadság érvényesül jó baráti szférában tudományos, irodalmi, zenei vagy színművészeti előadások formájában. Kerek 50 évi fennállása alatt sok elnöke és vezetőségi tagja volt, hiszen a vezetőséget évente újraválasztják. Messze menne minden elnökét felsorolni. Itt most említjük első elnökét, Zádor Alajost, továbbá - többek közt - Binecz Kárrolyt, Kibédi Varga Sándor Áront, Tóth Z. Lászlót, Bohus Bélát, Csikós Imrét, Piri Zoltánt, Schermann Pétert, Németh Gábort, Tánczos Ottót, Tóth Miklóst, de tudjuk, hogy ezzel nem neveztünk meg mindenkit.

 

1956-ban teljesen új kép állt elő. A magyarság egy csapásra élő valósággá tette azt, amit Petőfi a Nemzeti Dalban e szavakkal ír meg: "Mit rákentek a századok, Lemossuk a gyalázatot"! Az egész világ fellobbant és attól kezdve az egész világ máskép látja a magyarokat mint azelőtt. Jó itt meggondolnunk, hogy a háború végétől a Vasfüggöny leomlásáig a közép- és kelet-európai népek kommunistaellenes és oroszellenes megmozdulásaiban egyedül a magyarok lőttek, kizárólag a magyarok vállalták a fegyveres harcot a világ egyik legerősebb katonai hatalmával és egyben az akkori világ legnagyobb terrorhatalmával szemben. Ez a magyarság erkölcsi tőkéje azóta és az is marad a jövendőben.

 

Világos volt Hollandiában is, hogy a menekültek segítése lesz a főfeladat. Pár nap alatt az akkor nagyon magas öszeg, 8 millió holland forint gyűlt össze a menekültek számára. Holland részről a magyar menekültekkel kapcsolatos kiterjedt munka motorja a volt Ellenállási Mozgalom volt. Ez a nagy befolyású, de előtérbe nem lépő szervezet gondoskodott a magyarokról. Ez a tény nagyon keveseknek ismert de azok, akik a menekültek fogadásának szervezésében magyar részről résztvettek, megtapasztalták ennek nagy jelentőségét. (Erről a tényről eddig ez az első publikáció.) Hollandia lakossága a magyar forradalomban és szabadságharcban felismerte önmagát, önmaga sorsát a német elnyomás idején és azonosította magát a szabadságáért felkelt magyarsággal. Mindez a fentebb röviden vázolt régi kapcsolatok következtében itt kézenfekvőbb volt mint egyebütt. Minden év május 4-én este 8 órakor egész Hollandiában kigyulladnak az utcai lámpák, megállnak a villamosok és mindenki megáll az utcán, a munkahelyen, a lakóházakban, hogy két percig csendben tisztelettel adózzék a háború halottainak. Ezt eddig a holland nép csak egyszer tette meg más nép hősi halottaiért: 1956 novemberében a magyarokért. Az amszterdami Hősi Emlékműnél 1957-ben a királynő, a királyi család és a kormány ugyanolyan formában adózott a magyar forradalom hőseinek mint a saját holland hőseiknek azzal a magyar forradalmi zászlóval, amelyet 1956-ban nyújtottak át magyar menekültek Juliana királynőnek. Azóta a hágai Királyi Könyvtárban őrzik azt és az 1956-os forradalom emlékünnepére adják ki a Hollandiai Magyar Szövetségnek. Nincs tudomásunk magyar forradalmi zászlóról máshol, hasonló megtisztelő megőrzési helyen.

 

A mintegy 5 ezer menekült fogadásában és elhelyezésében a hollandiai magyarok alaposan kivették a részüket. A magyar menekültek különleges helyzetbe kerültek itt. Helyzetük és helyi megítélésük az itt fent ecsetelt okokból merőben eltért más népek fiai helyzetétől és megítélésétől (kivéve a lengyeleket, akik mint felszabadítók érkeztek ide 1944/45-ben). Ezért viszont - és minden menekült lehetőségeiért szerte e világon - az egész magyar nemzet fizetett. Minden menekült és minden emigráns nemzetétől felvett erkölcsi kölcsönnel hagyja el az országot.

 

A menekültek fogadása jól volt megszervezve. Ez a Federatie voor Vluchtelingenhulp koordinációja alatt különböző egyházi és nem-egyházi segélyszervezetek munkája volt. Itt magyar háttere miatt megemlítendő a Tüski István által már 1955-ben létrehozott Admiraal de Ruyterfonds, amely protestáns vonalon, magyar szakértelemmel járult hozzá a menekültek kérdéseinek a megoldásához. Az Universitair Asyl Fonds messzemenő segítséget nyújtott a viszonylag nagyszámú egyetemi hallgatóknak.Vilma volt királynő Apeldoornban, palotája mellett felállított egy holland-magyar középiskolát internátussal magyar középiskolások kétnyelvű - és kettős kultúrájú! - képzésére és nevelésére. A Flór Ede festőművész által kezdeményezett, a Federatie voor Vluchtelingenhulp támogatásával és a Mikes Kelemen Kör közreműködésével felállított szervezet, az ideérkezett ipari tanulók és munkások kétnyelvű szakoktatását vette kézbe. Kétnyelvű szakkönyveket bocsátott rendelkezésükre. Jórészt kétnyelvű ipari pedagógusok gondoskodtak az oktatásról. Igy sokan szereztek holland ipari diplomát és építették fel anyagi életalapjukat.

 

A magyar menekültek és emigránsok jól elhelyezkedtek a holland társadalomban. Annak minden részében megtalálhatók. Ehhez hozzájárult a régi jó magyar közoktatás, mely lehetővé tette az új helyzetbe való gyors bekapcsolódást Természetesen nem csak sikeres sorsokra kell gondolnunk, hanem sikertelen, megfeneklett, drámai életekre is. Mindenki, aki elhagyja hazáját, kockázatot vállal. Kihívja a sorsot és abban önmagával szembesül.

 

A menekültek megalapították magyar egyesületeiket. Fontos volt ebben a helyzetben, a magyarság összetartozásának és képviseletének a biztosítása. Gondolni kellett arra, hogy a holland hatóságokkal szemben magyar részről a holland helyzetet ismerő arra alkalmas személyek lépjenek fel tárgyalófélként. Ezért alapította meg a Hungária Klub 1929 és a Mikes Kelemen Kör 1957-ben közösen a Hollandiai Magyar Szövetséget, mint a hollandiai magyar szervezetek csúcsszervét. Ebben képviselve vannak az egyházak is. Ez a szervezet képviseli általában a hollandiai magyarságot ott, ahol erre szükség van. A Magyarok Világszövetsége és a Magyar Ifjak Világfóruma keretében a hollandiai Országos Tanács funkcióját tölti be. Résztvesz a nyugat-európai magyar országos szervezetek együttműködésében. Évente kiadja a Hollandiai Magyar Híreket, amelyben a lehetőségek szerint minden a hollandiai magyarsággal kapcsolatos jelentős adat megtalálható. A Szövetség rendszeresen felhívja a holland kormány figyelmét a magyarság szempontjából fontos kérdésekre mint például az erdélyi, a szlovákiai és a jugoszláviai magyarság helyzete.

 

Megemlítendő itt a FOVIN (Federatie van Ontheemden en Vluchtelingen in Nederland), amely több mint két évtizeden keresztül egyesítette magában a hollandiai közép- és kelet-európai menekült-szervezeteket (a magyarok mellett lengyelek, csehszlovákok, észtek, ukránok stb.). A szervezet elnöke az Államtanács egyik tagja volt. Ezen keresztül kaptak a menekült-szervezetek anyagi támogatást a népjóléti minisztérium és a Lottó részéről. A FOVIN időközben befejezte tevékenységét és feloszlott. A magyar szervezetek önellátók.

 

1959-ben indította el a Mikes Kelemen Kör évi - mindmáig évente megrendezett - Tanulmányi Napjait országközi alapon. Ennek kigondolója Prágay Dezső volt. Ő az első összejövetelt Németh Sándorral együtt szervezte meg. A többi Tanulmányi Napot 1971-ig Németh Sándor, azután egy erre kinevezett bizottság. A Tanulmányi Napokon egy-egy központi téma körül csoportosuló előadások hangzanak el ismert, mérvadó előadók részéről. Az előadásokat vita követi. A Kör eddig számos kötetet adott ki, nagyobbrészt a Tanulmányi Napokon elhangzott előadások szövegével. 1980-ban Magyar Irodalmi Figyelő néven irodalmi díjat alapítottak, amelyet a Tanulmányi Napokon egy vagy két magyar írónak - bárhol a világon - ítélnek oda erre felkért ismert írók és irodalmi kritikusok ítélete alapján.

 

Római katholikus területen a Pax Romana mozgalom fogja össze a magyar értelmiségieket. Rendszeres előadások keretében, szoros baráti körben a Pax Romana kiváló munkát végez, amellyel beleépül a KMÉM-Pax Romana együttműködésébe. A Pax Romana aktív "fund raising" tevékenységet folytat és abból komoly összeg segélyekkel támogatja a magyar római katholikus munkát a Kárpát-medencében. Elnöke: Polgár Kornél. További római katholikus szervezetek: a Magyar Római Katholikus Lelkigondozói Alapítvány, melynek elnöke Budavári Gábor és a Pro Hungaria Christiana magyar ifjúsági szervezet, melynek elnöke W.M. Seuren.

 

Vianenben épült fel 1978-ban a Magyar Otthon, amely legnagyobb részében az utrechti Weener család adományából, a Tüski család nagy áldozatvállalásából, sok magyar ember tevékeny segítségéből, továbbá egy egyszeri kezdeti állami támogatásból állt elő és áll fenn. Benne különböző magyar tevékenységek zajlanak. Itt jön össze a Mikes Kelemen Kör évközi összejöveteleire is. Szüntelen új és új csoportok jelennek ott meg a Kárpá-tmedence országaiból. Az Otthon találkozóhely sokak számára. A Hollandiai Magyar Protestáns Keresztény Lekigondozói Szolgálat tulajdona, és ennek következtében a hollandiai lelkigondozói munka központja.

 

Az utóbbi évek során Vianenben Van Dam-Kronauer Éva vezetése alatt működő Tekergő Gyermektábor nagy érdeklődésnek örvend. A hétvégi összejövetelek mellett kiadásra kerül egy folyóirat is a gyermekek és szüleik számára szintén Tekergő név alatt.

 

További magyar szervezetek: a MAFI (Magyar fiatalok baráti találkozója), amelyben nagyobbrészt ideiglenesen Hollandiában tartózkodó magyar emberek találkoznak. Első szervezője Csanády Ágnes volt. A Széchenyi Egyesület jórészt magyarul nem beszélő, de a magyar kultúra iránt érdeklődő személyek találkozóhelye. Nyelve holland. Ezt a szervezetet a Hollandiai Magyar Szövetség hozta létre. A Szent István Alapítvány a holland társadalom pénzügyi lehetőségeit mozgósítja kiváló módon magyar gyermekek támogatása érdekében. A Limburgi Rákóczi Klub az ország déli részében, az Alkmaari Kölcsey Ferencz Egyesület pedig Amszterdamtól észak-nyugatra egyesíti az ottan élő magyarokat. A Magyar Asszonyok Egyesülete sok, az ország közepén élő magyar nő találkozópontja . Ez a csoport szorosan együttműködik az Ede-i Klubbal.

 

Az egyetemi magyar oktatásról szólva röviden a következőt mondhatjuk. Jelenleg a Groningeni Egyetemen, valamint az Amszterdami Városi Egyetemen folyik egyetemi magyar nyelvi és irodalmi oktatás. Amszterdamban emellett tágabb értelemben is foglalkoznak magyar kérdésekkel a Magyar Tanulmányok keretében. Itt adják ki az Ablak című folyóiratot is, amely holland fordításban közöl hollandok számára jelentős magyar sajtószövegeket és magyar híreket.

 

A Most Magyarul című kétnyelvű folyóirat magánkezdeményezésből állt elő és áll fenn. E kiválóan szerkesztett folyóirat betölti a magyar és a holland kultúrvilág közötti híd szerepét. Szerkesztő és kiadó: Edwin van Schie.

 

Mi valamennyien, bárhol éljünk is a földgömbön, a magyar szellemi haza tagjai vagyunk. Annak az egységében élünk. Ezt a magyar szellemi hazát végső fokon a magyar történelem értékei és ideáljai vezetik és tartják össze. Ezek nem nemzetieskedő (másszóval nacionalista) ideálok, hanem a tiszta egyetemes emberi értékek. Ez a magyar történelem fő üzenete. Hollandia európai kilátótorony, ahonnét könnyű minden irányban tájékozódni és kapcsolatot teremteni a világban. A magyarság világában is.

 

Hollandia, 1999. december 5.

 

Dr. Tóth Miklós,

a Hollandiai Magyar Szövetség titkára.






Kereshet név, földrajzi fogalom, foglalkozás, hobbi alapján!








Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó