Skandináviában számos magyar alkotó él - az írással foglalkozók például, akár írószövetségi fiókot is alakíthatnának -, akik közösségben az eddiginél hathatósabban szolgálhatnák a magyar művelődést.

Az Ághegy, a skandináviai magyar alkotók irodalmi és művészeti lapfolyama azzal a célkitűzéssel indult, hogy az északi országokban élő száznál több író, költő, képzőművész, filmes, fényképész és a különféle előadóművészek közössége legyen, akik műhelyt teremtve példát kívánnak mutatni a magyar művelődés szolgálatával a tevékeny megmaradásra. A skandináv országokban félszáznál több magyar - közte néhány alkotó közösség - egyesület figyelhet rájuk, de hídszerepükkel, az északi alkotók műveinek tolmácsolásával, az otthoniak számára is hasznos betekintést kíván nyújtani a skandináv alkotók munkáiba.

A lapfolyam megjelenési helye elsősorban a világháló, de szándékai szerint, anyagi támogatással nyomtatott folyóirat formában is megjelenik.

Szerkeszti: Tar Károly író, a Magyar-, a Román-, és a Svéd Írószövetség tagja, aki így vall az Ághegyről:

"Ez a skandináviai magyar irodalmi és művészeti lapfolyam néhány észak-európai országban élő számos magyar alkotó műhelye kíván lenni.

Összegyűjteni óhajtja mindazokat, akik a magyarság idáig érő ágán irodalmi és a különféle művészeti alkotásaikkal rügyeket bontva szolgálják magyarságtudatunk erősödését.

A mi szolgálatunknak nem kedvez semmiféle elkülönülés. Az Ághegy ezért céljául tűzte ki, hogy megtöri a különböző, a többnyire mondvacsinált okokból sokfelé közénk emelt hallgatás falát. A skandináv országokban tevékenykedő magyar egyesületeknek szűkségük van íróink, képzőművészeink, zenészeink, filmeseink, fotósaink és mindenféle más alkotók, értelmiségiek szolgálatára és példamutatására, hogy az itt élő magyarság anyanyelvét, sajátos műveltségét, hagyományait tudatosan megtarthassa és átörökítse az utánuk következő nemzedékekre. Ugyanakkor erősítenünk szükséges hídszerepünket is, amit az anyaország joggal elvár tőlünk. A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége és a Magyar Nagykövetség szervezésében a skandináviai magyar írók találkoztak, hogy ennek az igen fontos munkának részleteit, lehetőségeit megbeszéljék. A kezdeményezőknek észlelniük kellett, hogy a tenni akarás légkörében néhányan már is a cselekvés útjára léptek. Az Ághegyet is a szükség és a tenni akarás hozta létre. A stockholmi találkozón bemutatott irodalmi és művészeti lapfolyam egyelőre a világhálón olvasható (http://www.hhrf.org/aghegy), néhány szám után pedig támogatással könyv alakban nyomtatásban is megjelenhet.

Az Ághegy Irodalom rovata a skandináv országokban élő magyar írók munkáiból közöl, a Rügyek a kezdőknek nyújt közlési lehetőséget, az Észak hírnökei többnyire svéd, dán, norvég, finn írók műveiből született fordításokat tartalmaz, a Páholy színházi, a Hangvilla zenei a Képfény filmes, fotós anyagokat tartalmaz, a Járkáló esszéket, az Akik mellettünk járnak portrékat. A Könyv, a Vendégeink, és a Megjegyzések rovataink tájékoztatnak művelődési eseményeinkről. Minden számban néhány képzőművészt is bemutatunk, munkáikkal díszítjük lapunkat.

A lap első száma 110, a második 154 oldal, a harmadik is másfélszáz oldal.

A lapszámok végén kísérletet teszünk arra, hogy az északon élő különféle magyar irodalmi és művészeti alkotókat összeírjuk, névsorukat folyamatosan bővítsük. A negyedik szám elkészültével szándékunkban áll kötetbe gyűjteni, hozzávetőlegesen félezer oldalnyi és száznál valamivel több különféle képzőművészeti melléklettel ellátott könyvben megjelentetni az Ághegyet.

Reméljük, hogy olvasóink tábora fokozatosan gyarapszik majd, és kitűzött céljainkhoz, mindnyájunk hasznára, egyre közelebb jutunk.

Beköszöntő:

Nyílt levél a skandináv országokban élő magyar alkotókhoz

Még a művészet a művészetért felfogást ignelőknek is el kell ismerniük, hogy a társadalmi tudat egyik formájának, a művészeteknek meghatározó szerepe volt és lesz az emberi fejlődésben. A magunk háza táján körülnézve Szerb Antallal valljuk: "A közös kultúra, a közösen átélt emberi értékek tarthatják csak össze a sokfelé szétszórt magyart Magyarnak lenni ma nem állami hovatartozást jelent, hanem az érzésnek és gondolatnak egy specifikus módját, ami ezer év értékeiből szűrődött le: kultúrát. Amíg kultúránkhoz hűek maradunk, önmagunkhoz vagyunk hűek."

Ezt a fajta hűséget ösztönszerűen vállaljuk, de az értelmiségi embertől elvárjuk, hogy tudatosan példát mutasson a magunkat megtartó művelődésben. Még nagyobb várakozással tekintünk valamely művészeti ágazatban tevékenykedő alkotókra. Az írók, a művészek népszolgálata mindig is magától érthető elvárás volt. Nyilvánvaló, hogy nemcsak az anyaországiakra, hanem az abból kiszakadt alkotókra is érvényes ez. És az alkotók sorából nyelvünket megtartó és művelő sajátossága folytán ebben ma is rendkívüli szerepe van irodalmunkon belül a határon túl élő írók munkáinak is. Évszázaddal ezelőtt írta Beöthy Zsolt irodalomtörténeti előadásai gyűjteményének előszavában: "A magyar irodalom, irodalmi értékeiben is, természeténél fogva nemzeti életet élt; a nemzet szíve irodalmában dobogott legerősebben."

Mert a magyar szellem folytonos volt az irodalomban. Ahhoz, hogy nyelvünkben megmaradjunk, mindenütt sokféle közösségre van szükségünk. Irodalmat és művészeteket művelő közösségre mindenképpen. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke figyelmeztet a Nyelvünk és Kultúránk folyóirat idei első számában arra, hogy "a nemzet több mint politikai együvé tartozás, tágasabb, mint a földrajzi és állami közösség", mert "az ország fogalmának van egy szellemi-lelki dimenziója, amelyben nem a területnek és az államnak, hanem a történelemnek, a hagyománynak, a kultúrának és a lelki közösségnek van elsődleges szerepe."

Szellemi-lelki országunk építéséhez legalább "fél téglával" hozzájárulhatnak a skandináviai magyar alkotók is, ha közösséget - műhelyt - teremtve példát mutatnak a tevékeny megmaradásra. Skandináviában számos magyar alkotó él - az írással foglalkozók például, akár írószövetségi fiókot is alakíthatnának -, akik közösségben az eddiginél hathatósabban szolgálhatnák a magyar művelődést. Legyen az ősszel induló Ághegy című irodalmi és művészeti lapfolyam egyik szellemi tanyájuk. Nem azért, hogy azzal a bizonyos fél téglával kivagyiskodjanak. Inkább azért, hogy egymásra is hatva, egymásból erőt merítve, a tőlük telhető legmagasabb szinten szolgálhassanak. Félszáznál több magyar - közte néhány alkotó közösség - egyesület figyelhet rájuk. A lapfolyam megjelenési helye elsősorban a világháló, de évenként - közös anyagi eszközökkel és támogatással - nyomtatott folyóirat formában is megjelenhet. Év végéig kérjük, várjuk, gyűjtjük az érdekeltek véleményét és gazdagító javaslatait.

Hányan vagyunk/leszünk?

Próbálkozás

A skandináv országokban élő magyar irodalmi és művészeti alkotók, kritikusok, fordítók és előadók összeírása:

Arvidson Sára, Bartal Klári, Bartha István, Békássy N. Albert, Benczédi Ilona, Bender Rita, Benedekné Szőke Amália, Benyő Krisztina, Bernát Béla, Bíró János, Bíró-Sey Katalin, Bitay Zsolt, Blénessy Zoltán, Bodoni-Lindh Anikó, Bodoni Jänos, Bozsodi László, Buday Károly, Burányi Gyula, Csák János, Csíki Levente, Csíkzsögödi Szabó Zoltán, Dobos Éva, Dohi Alexandru, Domonkos István, Dőri Tibor, Drúz György, Dusa Hella, Dusa Ödön, Erdős Irma, Fábián Mihály, Farkas István, Fáskerti Katalin, Fodor Béla, Fodor Imre, Fülöp Éva, Garam Katalin, Gábor Imre, Gergely Tamás, Gulyás Miklós, Hegedűs Zsolt, Horváth Attila, Homoki Mária, Inczédi Gombos András, Járai János, Jankovics Irén, Jávorszky Béla, Kasza Imre, Kaufmann Ildikó, Kiss László Pál, Kemény Ferenc, Kesselbauer Gyöngyvér, Klein Elisabet, Kovács Ferenc, Kovács László Béla, Kulich Károly, Lahováry Pál, László Patricia, Lázár Ervin, Lázár Oszkár, Lipcsey Andersson Emőke, Lisztes István, Löffler Ervin, Lukács Zoltán, Márkus László, Márton Zoltán, Mervel Ferenc, Mokos Ádám, Molnár Attila, Molnár-Broander Éva, Molnár István, Mihály Ferenc, Mikudin István, M. Veress Mária, Neufeld Róbert, Ortmann Mária, Pál Zsolt, Palotás Mária, Perger Dénes, Eszterhás Péter, Rosenberg Ervin, Sall László, Újvári Tünde, Sall Veselényi László Márton, Schapira Székely Zoltán, Solymossy Péter, Sólyom János, Stuber György, Szalontai Éva, Sulyok Vince, Svéd Frans, Szabó Magdolna, Csíkzsögödi Szabó Zoltán, Szente Imre, Szilágyi László, Szinnyei Kiss Ildikó, Szöllösi Antal, Szűcs András, Tálas Ernő, Tamás Gábor, Tamás György, Tanító Béla, Tar-Bengtsson Zsuzsanna, Tar Károly, Tatár Mária Magdolna, Tiglezán József, Tompa Anna, Tóth Ildikó Irma, Tóth Ilona, Tóth Károly Antal Veress Biborka, Veress Zoltán, Vincefi Sándor, V. Telegdi Magda, Wolf Judit, Zsigmond Gyula.

Kérjük és várjuk az érdekeltek jelentkezését és olvasóink kiegészítéseit!

Hát ennyit a gyökérnek, a törzsnek, a világba szétnyújtozó ágaknak illik tudni az Ághegyről - az ág hegyén bimbozó, levélnyítogató igyekezetéről.

Főszerkesztő: Tar Károly

Cím: Landsdomarev 1., 222 40 Lund, Svédország