2020. november 28. Címlapra!






Feliratkozás a hírlevélre:

Budapest - Irisz Webcam

Ausztria:WebVilág!|SZERVEZETI ISMERTETŐK

szervezetek, közösségek (1) | egyház (0)
média (0) | szolgáltatások (1)

Burgenlandi Magyar Kultúregyesület
Burgenländisch-Ungarischer Kulturverein






A Burgenlandi Magyar Kultúregyesület (BMKE) 1968-ban alakult.

Céljai:

- a burgenlandi magyarság számára programok szervezése (újságok kiadása),

- a burgenlandi magyarok hivatalos képviselete,

- a burgenlandi magyar hagyományok ápolása.

 

A burgenlandi magyarok



Az Őrvidéken, a ma Burgenlandnak nevezett tartományban több mint 1000 éve élnek magyarok. A mostani magyar nemzetiség elődei voltak itt az első telepesek. Csak jóval később települtek le e területen a németek és a horvátok. Az erdők kiirtásával hasznosították a termékeny termőtalajt. Ma azonban nemcsak a magyar őstelepüléseken találunk magyarokat, akik valaha a tatárokat üldözték, hanem majdnem minden faluban laknak magyar nemzetiségűek.

Az Őrvidék területén othonos magyar népcsoport tagjai azoknak a határőröknek az utódai, akiket a 11. században az első magyar Árpád-házi királyok a nyugati határok védelmére ide telepítették. Napjainkban magyar településeket már csak az Úrvidék déli részén, a Pinka völgyében és az Őrvidék középső részén (Felsőpulya - Oberpullendorf) környékén találunk. A helységnevek a mai napig őrzik nevükben egykori lakóinak őrző feladatát, pl. Felsőőr, Alsóőr. Az ijászokkal betelepített helységek nevei a "lövő" szótagot tartalmazzák: Felsőlövő, Alsólövő. A határőrök a határt figyelték és az ellenség jövetelét jelentették. A patakokban gátakat építettek, felduzzasztották a vizet és a völgyekben fekvő réteket elmocsarasították. Fegyverzetükről és felszerelésükről maguk gondoskodtak és ezért a királyoktól kiváltságokat kaptak. A 13. század első felében - a tatárjárás után - a király a határok védelmére várakat építetett. Az Őrvidék teljes hosszában találjuk a várak sorát, a várak közötti területen megmaradt a határőrrendszer.

A török háborúk idején a környék nagy pusztításoktól szenvedett. Ebben az időben horvát telepesek, akik a hazájukból a törökök elől menekültek, itt az Őrvidéken telepedtek le. A német területeken folyó vallásháborúk miatt menekülni kényszerülő protestánsok is új hazára leltek az Őrvidéken. Ezáltal a magyar határőr települések az évszázadok során már nyelvi szigetekké váltak. Ennek azonban nem volt jelentősége, hiszen ez a terület a Magyar Koronához tartozott egészen 1921-ig. A magyar településeken folytatódott a magyar kulturális élet.

1921 után az Őrvidék annak az új tartománynak vált részévé, melyet Burgenland néven Ausztriához csatoltak. Ezen a területen 1920-as népszámlálás alapján 295.137 lakó élt, köztük 24.889 (8,5%) magyar. 1923-ban, az osztrák közigazgatás által megtartott első, hivatalos népszámlálási adat már más képet mutat: 286.179 lakosból a magyarok száma 15.254 (5,3%) főre csökkent.

Sok diplomás, orvos, mérnök, jogász visszatért Magyarországra 1921 után, hiszen a legfontosabb központok (Szombathely, Sopron, Kőszeg), ahol az iskolák, egyetemek, főiskolák voltak, most Magyarországhoz tartoztak. Az őrvidéki magyarok, akik eddig az ország egyik hivatalos nyelvét beszélték, most kisebbségi sorsra jutottak. Azóta a magyar népcsoport lélekszáma állandóan csökken.

 

Hivatalos népszámlálási adatok:

 

Év

Magyarok száma Burgenlandban

1923

15.254

1934

10.442

1951

5.251

1961

5.642

1971

5.673

1981

4.147

1991

6.763

 

A burgenlandi magyarság határőreinek története



Felsőőrnek és környékének, az un. "Felső"-Őrségnek történetéről és a honfoglalás koráról nem rendelkezünk közvetlen és autentikus bizonyítékokkal. Legvalószínűbb, hogy ez a vidék a hadjáratok idején (X. század) elnéptelenedett.

A "Felső"-Őrség helynevei többségében magyar eredetűek. A helységnevekben gyakran szereplő "őr" (Wächter), "őri" (Schütze), "lő" (schiessen) és "szem-szemes" (Auge) szavak bizonyítják ezt. Például:

 

Felsőőr

Oberwart

Alsóőr

Unterwart

Őrisziget

Siget in der Wart



Az ilyen elnevezésű helységek kétségtelenül határőrtelepülések voltak. A magyar határvédelmi rendszer - gyepű - kiépítése csak a 955. évi augsburgi csatavesztés után történt. Csak azután kerültek magyar határőrök a nyugati határ védelmére.

A védelmi rendszern felépítéséről csak keveset tudunk. A határőr-családok a határ legfontosabb pontjain telepedtek le, azonban ma már nehéz rekonstruálni a pontos helyüket.

A 13. században új határőr-vezetői fogalom jelent meg: a "maior" elnevezés. A "maior" volt az őrök elsőfokú ítélkezési szerve, a bírójuk. A határőrök szerepének csökkenését legjobban az dokumentálja, hogy a határőrzési kötelezettségről ettől az időpontól kezdődően egyre kevesebb szó esik a fennmaradt írásos dokumentumokban.

Az Őrség lakói kezdetben kétségtelenül katonai szolgálatot teljesítettek. A 13. században jelentős társadalmi változások mentek végbe. Kialakult a köznemesi réteg (a kisnemesek), melyek a feudális társadalomban megkülönböztett szerepet töltöttek be: egyrészt továbbra is katonai szolgálatot teljesítettek, másrészt a szolgálatukért földdel jutalmazták őket az uralkodók.

A 16. századi Felsőőr és környéke már egy vegyes társadalomi kép rajzolódik ki. Az addig heterogén magyar lakosság mellett számos más népcsoport és, így a német ajkú "hianz"-ek és a török háborúk elől menekülő horvátok. A 17. században Városszalónok (Stadtschlaining) környékén zsidó vallású telepesek jelennek meg.

 

Jogi helyzet - Törvények



1867 - állami alaptörvény: etnikai kisebbségek széleskörű védelme:

"Az állam összes nemzete egyenjogú ... Az állam elismeri az országszerte használatos nyelvek egyenjogúságát az iskolákban, hivatalokban és a nyilvános életben."

1919 - Saint Germain-i államszerződés:

"Osztrák állampolgárok, akik egy faji, vallási vagy nyelvi kisebbséghez tartoznak, ugyanabban - jogilag és ténylegesen - a bánásmódban és garanciákban részesülnek, mint más állampolgárok."

1955

Az Államszerződésben Ausztrian visszaállítása és a fasizmustól való felszabadítása után újra rendezték a nemzetiségek jogait és egyenjogúságát a németnyelvű többséggel úgy mint egymással. A 6. cikk rendezi az általános emberi jogokat, a 7. cikk a szlovén és a horvát nemzetiségek jogait rendezi, a magyar és a cseh nemzetiségeket NEM EMLÍTI meg.

1976 - nemzetiségi törvény

Az 1976-os törvény megnevezi a magyar és a cseh népcsoportokat is. A 3. § 2. bek. népcsoporttanácsok berendezését javasolja. A törvényben a köv. áll: a népcsoporttanács (Volksgruppenbeirat) "a szövetségi kormány és a miniszeterek tanácsadói .... a népcsoporttanács tagjai helyzetük javítására ajánlatokat tehetenek."

 

 

Őriszigeti Magyar Néptáncegyüttes

 

Burgenlandban a legutóbbi népszámláláskor hatezren vallották magukat magyarnak, ám jórészük valójában már alig beszéli anyanyelvét. A '90-es évek elején Őriszigeten is az elfelejtés veszélye fenyegette a magyar szót.

1992-ben érkezett meg Erdélyből Őriszigetre Mezmer Ottó fiatal evangélikus lelkész és felesége Enikő két gyermekükkel, hogy átvegyék a gyülekezetet, nemcsak hitükben erősítve meg az ottélőket, de magyarságukban is.

1999. május 30-án ünnepelte az Őriszigeti Magyar Néptáncegyüttes fennállásának ötödik évfordulóját. A verőfényes vasárnapon a 280 lelkes kis faluban több mint 300 ember ünnepelt. Alíg lehetett német szót hallani.

"Nem is álmodtunk arról, hogy itt valamikor háromgenerációs táncegyüttes fog működni. Öt évvel ezelőtt megtanítottam egy lányos táncot pár fiatalasszonynak és lánynak a tűzoltóbálra, szó se volt akkor másról, most meg itt vagyunk. Kezdetben nem volt könnyű a dolgunk, utánuk kellett járni: gyere velünk, táncolj velünk! Ma meg már elkergetni se lehetne őket " - meséli Enikő, aki a kántorság mellett az együttes vezetését is vállalta.

Egy év alatt a lányokhoz négy fiú is csatlakozott. Az együttes egyik oszlopos tagja kezdettől itt táncol, sőt férjét is itt ismerte meg. A lányok nagy kedvvel énekeltek és énekelnek. Büszkék rá, hogy a burgenlandi együttesek közül egyik az őriszigeti az, amelyik dalol is tánc közben.

A felnőtt csoport ma már 7-8-féle táncot tud. Ha lehet nem gépzenére táncolnak, fellépéseiket a szombathelyi Jurta zenekar kíséri.

"Most három tánccsoportunk van, a legkisebbek három-kilenc évesek. Ők egyáltalán nem tudnak magyarul. Nekik gyerekdalokat, mondókákat, játékokat tanítok, hogy egy kicsit szokják a magyart, ismerkedjenek vele, ne ijedjenek meg, ha valaki magyarul szól hozzájuk. A tizenkét-tizenhárom évesek értenek magyarul, de nem beszélnek. A felnőttek már mind beszélik és használják is a nyelvet."

A jubileumi ünnep fesztivállá alakult át. Egymást követték a színpadon a táncegyüttesek, a közönség a rekkenő hőség ellenére is lelkesen és kitartóan fogadta a fellépőket. Az idősebb korosztály tudja, hogy mit vesztett itt el eddig, s mit jelent ez a nap. Két idős néni, jóval a nyugdíjkorhatár felett, az első sorból nézi a műsort.

-"Micsoda nagy dolog ez egy ilyen kis faluban!" - mondja Ida néni, s Ilona néni sűrűn bólogat rá.

"Most már beszélik a fiatalok a nyelvet. Nekem is négy unokám van, mind a négy táncol, és mind a négy beszél magyarul" - büszkélkedik az idős néni.

Az ausztriai magyarság számára ezek a találkozók teremtik meg a fennmaradás lehetőségét, hogy ne csak nyelvében, hanem kultúrájában is megmaradjon a magyarság.

Forrás: Népszabadság, 1999. július 14 - Magyar sziget a határ túlsó oldalán

 

 

Az alsóőri Virgonc Néptánccsoport

 

Biztos, hogy korábban is táncoltak az alsóőriek, de szervezett tánccsoportról csak az 1950-es évektől beszélhetünk. Ezt Farkas József igazgató szervezte és vezette, Wagner János tanító hegedűvel szolgáltatta a zenét.

1970-ben a Magyarok Világszövetsége által Budapesten rendezett találkozón is szerepelt a csoport, melyet Szeberényi Lajos felsőlövői tanár szervezett meg. Tíz éves szünet után 1979/80-ban aztán maga a fiatalság kezdett szerveződni, s ismét Szeberényi tanár úrat kértük fel a táncok betanítására.

Első fellépésünk Pinkafőn volt, egy ifjúsági fesztivál alkalmával. A siker nyomán elhatároztuk, hogy a próbákat tovább folytatjuk. A csoport elnökségét Posch Nándor vállalta, a próbák vezetésére pedig a neves szombathelyi Ungaresca tánccsoport vezetőjét Horváth "Gedit" kértük fel. Ekkor vette fel a csoport a Virgonc nevet.

1981-ben már Budapesten, a világ minden részéből összejött folklórfesztiválon táncoltunk sikeresen. A próbákat az épülő új plébániaépület alagsorában tartottuk. Az eddig használt "operett"-ruhák helyett maguk a táncos lányok készítettek Rába-menti viseletet, szakszerű vezetés mellett.

A ruhák és egyéb felszerelések, valamint a fellépések költségeit a csoport fenntartója, a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület viseli. Ugyancsak a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület és a Magyarok Világszövetségének támogatásával vehettünk részt Magyarországon különféle továbbképzéseken.

A sárvári Regős együttes szolgáltatja fellépéseink alkalmával a zenét. A csoport sokféle kulturális rendezvényen szerepelt már, s terményhálaadásokon és jubileumi ünnepségeken is. Sok felé hívnak bennünket, ami rendszerint viszontlátogatással is jár.

Újabb táncok tanítását az ugyancsak sárvári Kondora István vállalta, legújabban pedig "Gedi" fia, Horváth Győző. Eddigi megtanult táncaink: délalföldi, dunántúli (ugrós és lassú), kalocsai, kapuvári, palóc, szatmári, somogyi, Vas megyei. Előfordul, hogy közös próbát tartunk a felsőőri és szigeti táncosokkal. A péntek esti próbáink nyitottak, mindenkit szívesen látunk. Talán a jövőben mint "őri táncosok" tudunk együtt föllépni.

Egy kis felsorolás a fellépéseinkből:

1982 - Melk a Duna mentén,

1985 - Müncheni Néptánc Világfesztivál (Budapest/Margitsziget, nemzeti ünnep),

1986 - Fehéregyháza/Donnerskirchen,"bornyár" (Weinsommer), Sárvár, aratási ünnep,

1987 - Szlovéniai látogatás a magyar kisebbségnél, Ebental/Karinthia, közös szereplés a dalárdával és a női kórussal,

1988 - A Burgenlandi Magyar Kultúregyesület 20 éves jubileuma, Sárvár 20 éve város,

1989 - Búcsú,

1990 - Nyíregyháza, "Nyírségi ősz"(aratási ünnep),

1991 - Kismarton/Eisenstadt, Burgenland 70 éves fennállásának hivatalos ünnepsége,

1993 - A Burgenlandi Magyar Kultúregyesület 25 éves jubileuma,

1994 - Nezsider/Neusiedl, Németújvár/Güssing, Pécs, Határon Túli Magyarok Fesztiválja,

1995 - Bécs/Wien, Szent István ünnepség, Tánccsoportunk 15 éves jubileuma, Pécs, Határon Túli Magyarok Fesztiválja,

1996 - Bécs, Dunaszigeti ünnepség, St.Pölten, az Osztrák Városok Napja, Pécs, Határon Túli Magyarok Fesztiválja,

1997 - Leoben, népviseleti ünnepség, Pécs, Határon Túli Magyarok Fesztiválja,

1998 - Baksafalva/Bocksdorf, Falunap (Heimatabend), Pécs, Határon Túli Magyarok Fesztiválja.

Ezek közül külön ki kell emelni az 1985-ös müncheni és budapesti szereplésünket, amelyeken sok más néptánccsoporttal ismerkedhettünk meg, valamint az évről évre ismétlődő pécsi "kirándulásainkat". Ezek több napig is tartanak, s nemcsak a legkülönfélébb külföldi magyar néptáncsoportokkal találkozunk, hanem a környék németajkú községeiben is szerepelünk és élvezzük kedves vendégszeretetüket.

Egy időben volt másik, főleg lányokból álló csoportunk is, akik azóta már az első csoport tagjai lettek. Farkas Vili pedig hosszú idő óta foglalkozik a "kis táncosokkal". Közülük többen már jelenlegi iskolájuk, a Kétnyelvű Gimnázium tánccsoportjában szerepelnek.

A mostani kicsik az Öreg Iskola felszentelésekor léptek először közönség elé, s szerepeltek ígéretesen.

Liszt Evelin

Megjelent az Őrség 40 számában.

 

A Burgenland Magyar Kultúregyesület magyar, valamint. kétnyelvű kiadványai

 

Őrség - magyar nyelvű tájékoztató lap. Megjelenik évente egy, illetve két alkalommal. Az újság 2/3-a magyar nyelvű, a kiadvány végén található a cikkek német nyelvű, összefoglaló jellegű fordítása. Példányszám: 900. Kereskedelmi forgalomba nem kerül, postai úton juttatja el az egyesület a bejegyzett tagokhoz. Szerkesztőség: a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület titkársága.

 

Hírhozó - magyar nyelvű gyermek és ifjúsági kap. Megjelenik a tanévben (szeptember-június) 10 alkalommal, csak magyar nyelven. Két részből áll: az egyik rész a Burgenlandban magyar nyelvet tanuló gyerekenek, a másik része pedig a fiataloknak szól. Általános témákat is feldolgoz, de tudósít a a burgenlandi gyerekek életében történt eseményekről, pl. a színjátszó csoportokról, iskolai programokról, stb. Kereskedelmi forgalomba nem kerül. Példányszám: 700. Szerkesztő: Lévay Erzsébet.

 

Őrségi füzetek - alkalmanként megjelenő, egy témát feldolgozó, tájékoztató lap. A magyar szöveg német fordítása a füzet második felében található. Kereskedelmi forgalomba nem kerül. Példányszám: 900. Szerkesztőség: a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület titkársága.

 

Őrvidéki Hírek - havonta megjelenő hírlap, programajánlókkal, aktuális hírekkel, magyar nyelvű. Kereskedelmi forgalomba nem kerül. Példányszám: 600. Szerkesztőség: a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület titkársága.

Ezenkivül jubileumi kiadványok, valamint egy-egy rendezvényhez kapcsolódó kiadványok, katalógusok, stb.

Honlap: http://www.bukv.at/ 






Kereshet név, földrajzi fogalom, foglalkozás, hobbi alapján!








Irjon nekünk! - Impresszum - Médiaajánlat - Súgó